Az internetes kereskedelmet jelenleg korlátozó szabályok miatt a tagállamok polgárai nem férnek hozzá bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz, online módon mindössze a 15 százalékuk vásárol másik uniós országból. Emiatt az ezen a piacon tevékenykedő vállalkozások nem tudják megfelelően kihasználni az online piacban adódó növekedési lehetőségeket, egyelőre csupán a 7 százalékuk értékesít másik tagországban is. Brüsszel azt szeretné, hogy a 28 helyi piacból egységes piac épüljön ki, ami számítások szerint előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá az uniós gazdasághoz és többszázezer munkahelyet teremtene.

Három pilléren nyugvó stratégia

A most elfogadott egységes digitális piaci stratégia az alábbi három pillérre épül.  Az első szerint a jelenleginél nagyságrendileg elérhetőbbé kell tenni az internetes termékeket és szolgáltatásokat az európai fogyasztók és vállalkozások számára. A második pillér egyenlő versenyfeltételeket kíván teremteni a digitális hálózatok és szolgáltatások felvirágoztatásához szükséges szabályozásokban. Legalább ilyen fontos cél a harmadik is, ami maximalizálni kívánja az európai digitális gazdaság növekedési potenciálját.

Az egységes digitálisi stratégia három pillére 16 intézkedést határoz meg, amelyeket a Bizottság a jövő év végéig szándékozik megvalósítani. Az első pillér keretén belül a Bizottság javaslatot tesz egyfelől a tagállamok közötti elektronikus kereskedelmet egyszerűsítő intézkedésekre. Ide tartoznak azok a szerződésekre és fogyasztóvédelemre vonatkozó harmonizált uniós szabályok, amelyek internetes vásárlás esetén mérvadók – függetlenül attól, hogy fizikai árukról van szó, mint a cipők vagy a bútorok; vagy digitális tartalomról, mint az e-könyvek vagy az alkalmazások. Ennek keretében szélesednek a fogyasztói jogok, a vállalkozások számára pedig egyszerűbbé válik az értékesítés a másik tagállamokban.

Ehhez kapcsolódóan felül kell vizsgálni a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet, hogy az ott lefektetett szabályoknak gyorsabban és következetesebben lehessen érvényt szerezni. Hatékonyabbá és megfizethetőbbé kell tenni a csomagkézbesítési szolgáltatást. Jelenleg az e-kereskedők közel kétharmada szerint a túl magasak a kézbesítési költségek. Meg kell szüntetni a területalapú tartalomkorlátozást, vagyis azt a diszkriminatív gyakorlatot, amikor az internetes értékesítő a fogyasztó földrajzi helyzete alapján megtagadja a hozzáférést a weboldalhoz, vagy átirányítja őt egy helyi áruházba, ahol más árakat alkalmaz.

Fel kell továbbá térképezni az európai e-kereskedelmi piacokra hátrányosan ható potenciális versenyügyi feltételeket. Ennek érdekében a Bizottság már el is indiította az antitröszt jellegű versenyjogi vizsgálatát az e-kereskedelem területén.
Az első pillér keretében szükség lesz még a jelenleginél modernebb szerzői jogi keretre is, amire a Bizottság még az év vége előtt javaslatot terjeszt elő, hogy ezáltal is csökkenjenek a nemzeti szerzői jogi rendszerek közötti különbségek.

A cél, hogy mindenki számára elérhetőbbé váljanak az internetes kulturális tartalmak, ami hozzájárulna a kulturális sokféleség életben tartásához és fejlesztéséhez is. Célja továbbá, hogy új lehetőségeket nyisson az alkotók és a tartalomipar számára is. A Bizottság meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a hazájukban filmeket, zenét vagy más online termékeket vásároló felhasználók ezekhez akkor is hozzáférjenek, amikor más európai országban tartózkodnak.

Felül kell vizsgálni a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelvet is, hogy szükséges-e ennek a hatályát kiterjeszteni az internetes közvetítésekre, és hogy milyen további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a műsorszolgáltatások országhatártól függetlenül elérhetővé váljanak.

Csökkenjenek a digitális gazdaság cégeinek az adminisztrációs terhei

Csökkenteni kell a vállalkozásokra az eltérő hozzáadott érték adó(héa) szabályozások miatt háruló adminisztratív terhei. Cél,  hogy a fizikai árut más tagországokban is értékesítők ugyanúgy profitálhassanak az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és fizetési mechanizmus jelentette előnyökből, többek között egy közös héa-határérték bevezetésével, amely elősegítené a kisebb induló vállalkozások internetes értékesítését.

Öt intézkedési javaslat szolgálja a második pillért, vagyis a digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtését. A Bizottság ennek érdekében javasolja a jelenlegi távközlési szabályozás jelentős mértékű átdolgozását. Erre utalt a Bitportnak adott interjújában Pataki Dániel is, aki jelenleg a mobilszolgáltatók globális szervezetének a GSMA-nak a szabályozási alelnöke.

Az új szabályozásnak majd egy hatékonyabb frekvenciakoordinációt kell magában foglalnia, valamint meg kell határoznia a nemzeti szintű frekvenciaelosztás során alkalmazandó közös uniós kritériumokat; ösztönzőkkel is segíteni kell a hálózat beruházásokat. Talán még ennél is fontosabb, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni minden – hagyományos és új – piaci szereplő számára.

Az intézkedési terv felülvizsgálja továbbá az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozást is, hogy hozzáigazítsa azt a 21. század követelményeihez. Azt is megvizsgálja, hogyan lehet a meglévő szabályokat az új tartalomközvetítési üzleti modellekre adaptálni.

A Bizottság átfogóan elemzi az internetes platformok (keresők, közösségi média, alkalmazás-áruházak, stb.) piaci szerepét. Az elemzés kiterjed majd a keresési eredmények és az árazási gyakorlat átláthatóságának hiányára, az összegyűjtött információ felhasználásának módjára, a platformok és az ellátási lánc további szereplői közötti kapcsolatra, továbbá a saját szolgáltatásoknak a konkurencia kárára történő reklámozására.

Növelni kell a digitális szolgáltatások iránti bizalmat és a biztonságot

Erősíteni kell a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, különösen ami a személyes adatok kezelését illeti. Ennek érdekében a Bizottság felülvizsgálja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet. Arra is javaslatot tesz, hogy az unió alakítson ki partnerséget az informatikai ágazattal a kiberbiztonságot érintő technológiák és megoldásokkal kapcsolatban.

Végül három intézkedés taglalja a harmadik pillért, ami az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálását célozza meg.  A Bizottság ennek érdekében javaslatot nyújt be a szabad uniós adatforgalom támogatására. Előfordul ugyanis, hogy az új szolgáltatásokat akadályozzák az adatok tárolási helyére vagy az adathozzáférésre vonatkozó korlátozások, miközben ezeknek a korlátozásoknak sokszor semmi közük a személyes adatok védelméhez. A Bizottság elindít majd egy európai felhő kezdeményezést is, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.

Az unió kormánya továbbá prioritásokat határoz meg az egységes digitális piac fontos területein, mint az e-egészségügy, a közlekedéstervezés, vagy az intelligens fogyasztásmérés, alkalmazandó szabványokkal és kölcsönösen érvényes előírásokkal kapcsolatban is.

Az intézkedési terv kitér a mindezeket befogadó digitális társadalom építésére is, ahol fontosnak tartja, hogy a polgárok rendelkezzenek az internetes lehetőségek kihasználásához szükséges  készségekkel.

Az új e-kormányzati cselekvési terv összeköti majd az európai vállalkozói nyilvántartásokat, garantálja, hogy a különböző nemzeti rendszerek átjárhatóak legyenek, és biztosítja, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak csak egyszer kelljen közölniük adataikat a közigazgatási szervekkel. Ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy a kormányzati szervek többször is bekérik azokat az adatokat, amelyek már amúgy is a rendelkezésükre állnak. Ez a „csak egyszer” elnevezésű kezdeményezés hozzájárul a bürokrácia leépítéséhez és 2017-re körülbelül 5 milliárd euró évi megtakarítást eredményez. A Bizottság fel akarja a gyorsítani az e-közbeszerzésre és az interoperábilis e-aláírásra történő átállást is. A digitális egységes piac témáját egyébként az Európai Tanács is tárgyalja majd június  25-26-i ülésén.