A periférigyártók sem mehetnek el szó nélkül a digitalizáció fontosabb trendjei, például az automatizálás vagy az IoT, azaz a dolgok internete mellett. A szakma előtt álló új kihívásokról az Epson két magyarországi szakértőjével, Fábián Miklós kereskedelmi vezetővel (a fenti képen balra) és Tőrös Gáspár üzletágvezetővel (a fenti képen jobbra) beszélgettünk.

Bitport: Egy olyan víziót vázolt nemrégiben az Epson, amelyben már a munkahelyen lehet majd újrahasznosítani a helyben képződő papírhulladékot. Hol tart a Paperlab fejlesztése?

Fábián Miklós: Ez jelenleg egy sokat ígérő koncepció, valós piaci termékké válásához még legalább 2-3 év kell. Az viszont látszik, hogy a Paperlab egy létező piaci igényre adott válasz, amit egyelőre nem veszélyeztet a papírmentes iroda sem, hiszen az irodai papírfogyasztás továbbra is rendületlenül növekszik.

Tőrös Gáspár: Prototípusok már készültek belőle, és működnek is, Japánban már felhasználókkal tesztelik. A koncepció jól illeszthető az Epson technológiai irányvonalába, ami nemcsak a nyomat előállítását és a digitalizálást tartja fontosnak, hanem a házon belüli újrafeldolgozást is.

Ez utóbbi a bizalmas dokumentumok kezelését is egyszerűsíti: nem engedi irodán kívülre az iratokat. A működési elve egyszerű és környezetbarát. A szükségtelenné vált nyomatok bekerülnek a berendezésbe, amely első körben iratmegsemmisítőként a rostjaira szedi azokat,  különböző eljárásokkal kivonja belőlük a festékanyagot, majd újragyártja a papír szerkezetét. A berendezés a folyamatokhoz nagyon kevés vizet és vegyszert használ ellentétben a hagyományos papírgyártással, amely amúgy nagyon vízigényes eljárás.

A jelenlegi prototípusok azonban még nem valók irodai környezetbe, hiszen szobányi méretű berendezések. A terv az, hogy egy másolóberendezés méretére csökkentve bekerüljenek az irodákba, a központi nyomtató mellé.

Bitport: A nyomtatók, másolók, szkennerek 5-10 éve még klasszikus irodatechnikai eszközök voltak, ma már  valódi hálózati periféria eszközök, amelyek integráns részei a vállalati informatikai rendszereknek. Milyen változásokat hozhat az automatizálás, az IoT és minden, ami vele érkezik, beleértve az adatgyűjtést és a feldolgozást is?

T.G.: Közvetlenül nem sok változást hoz, hiszen a hálózatba köthetőség már megvalósult, az adatokat az eszközök már eddig is gyűjtötték, folyamatosan monitorozható a készülékek műszaki állapota... Ha viszont tömegesebben jönnek majd az okosotthonok, azokban például a projektoroknak nagyobb szerep juthat a házimozi rendszerekben.

Bitport: Milyen hatása lesz annak, hogy a munkavégzés helye egyre inkább decentralizálódik? Középtávon mely termékek válnak feleslegessé, milyen újdonságok jöhetnek?

T.G.: Már manapság is alapvető elvárás a perifériákkal szemben, hogy együttműködjenek a különféle mobil eszközökkel, általánosabban megfogalmazva: a perifériáknak tudniuk kell kezelni azokat a szabványokat is, amiket a mobil eszközök használnak. Az is jól látszik, hogy haladunk a decentralizáció irányába. Nem mindenki ül naphosszat egy nagy irodában az ottani eszközöket használva. Meg kell oldani ezeknek a dolgozóknak is az otthoni kiszolgálását. Ehhez kisebb méretű gépek kellenek, amelyeket akár autóban szivargyújtóról is lehet használni. A vetítőkből is egyre töben keresik a kisebb, vezeték nélküli kapcsolatra (WiFi, Miracast) is képes, hordozható modelleket.

Az otthoni irodánál is fontos szempont, hogy ne csak a funkciók legyenek meg, de a költségek se szálljanak el. Régen mások voltak a szenmpontok. Voltak gazdaságosan működtethető másolómonstrumok, míg a kisebb készülékek relatíve drágán dolgoztak. A költségcsökkentést szolgáló fejlesztések egyikével, a külső festéktartályos készülékekkel az Epson jelent meg néhány éve. Ezekkel az új eszközökkel már a nagy másolók lapköltségével összemérhető áron is lehet otthon nyomtatni.

F.M.: Rövid- és középtávon nem látunk olyan drasztikus változást, hogy megszűnnének eszközök, vagy azokat más munkamódszerek váltanák ki. Kétirányú fejlődés várható. Egyfelől az alaptechnológiákban: hogyan készüljön a nyomat, hogyan jelenítse meg a képet. Másfelől az igények is átalakulnak: mit szeretne a felhasználó, milyen újabb funkciókra van szüksége? Ilyen jellegű változás volt a mobilitás vagy a távfelügyelet megjelenése is.

Bitport: A piaci konszolidáció már jó ideje megfigyelhető ebben az iparágban is, mi várható még a jövőre nézve?

F.M.: Folyamatosan alakul a piac, a főbb trendek nem mindig mutatnak egy irányba, hol a piaci részesedés, hol a profittermelő képesség kerül előtérbe. A változásokhoz folyamatosan alkalmazkodniuk kell a gyártóknak – például abban, hogy hardverrel már nem lehet megélni a piacon, komoly szoftverfejlesztések is kellenek a termékekhez.

Bitport: És a sokat emlegetett szolgáltatás?

F.M.: A termékekhez kapcsolható szolgáltatások jelentősége továbbra is nagy, de változó, hogy ezt a területet az egyes gyártók mennyire akarják "házon belüli" erőforrásokkal lefedni. Az Epson például hagyományosan a partnerhálózat kiépítésére és támogatására koncentrál, mert abban hiszünk, hogy ezzel lehet a legjobban megfelelni a helyi igényeknek.

Bitport: Hol maradnak erről a piacról a feltörekvő kínaiak, amelyek az okostelefonpiacra gyorsan rátaláltak, és már ott vannak a világ élbolyában? Mi az oka annak, hogy a periféria piacon a hagyományos és főként japán gyártók dominanciája ilyen sokáig meg tudott maradni?

F.M.: A számunkra fontos piaci területekre egyelőre kevéssé jellemző a kínai márkák előretörése. A projektorpiacon például már régóta nagyon sok szereplő van, de 30 százalék feletti részesedéssel az Epson az abszolút piacvezető. A nyomtató, illetve a másolópiacon is jellemzően megmaradtak a régi gyártók. A mobil eszközök viszont az elmúlt 20 év termékei, azé az időszaké, amikortól a Japánon kívüli ázsiai országokban is hatalmas léptékű gazdasági fejlődés indult el. Logikus, hogy ezek az országok inkább az átlagnál jóval gyorsabban növekvő piacokra fókuszáltak. A nyomtató- és másolópiac viszont nagy átlagban már vagy 10-20 éve stagnál. A kínai lehetőségeket inkább a hagyományos cégek használják ki azzal, hogy ott odatelepítik a gyártókapacitásaik jelentős részét.

Bitport: Jó ideje tart már az iparágban a lézer és vagy tintasugaras vita. Az Epson nagyjából tíz éve tette le egyértelműen voksát az utóbbi mellett, miközben a lézertechnológia még ma is jó pár céget eltart. Visszaigazolta a piac a döntést?

F.M.: A lézertechnológia már nagyon régóta jelen van a piacon, és az utóbbi 25 évben nem sokat változott. A tintasugaras technológia evolúciója ezzel szemben folyamatos. Az Epson már a nagyvállalati rendszereknél is a tintasugarast részesíti előnyben. Lézeres terméket egyáltalán nem fejleszt,amit ebben a kategóriában gyárt és forgalmaz, ahhoz mástól vásárolja a technológiát.

A tintasugarasról azt tartják, hogy drága az üzemeltetése, de ez ma már nem igaz. Sőt, olcsóbban lehet nyomtatni vele, mint a lézerrel, és ez még a kisebb, otthoni készülékekre is igaz. A lézer ezzel úgy tarthat lépést, hogy megjelentek az utántöltött, utángyártott tonerek, amelyek gyengébb minőségűek, olykor a gépeket is tönkretehetik. A lézer a jóval drágább eredeti toner miatt legfeljebb a központosított üzemeltetésű, nagyteljesítményű gépeknél versenyképes.
 

Munkában az interaktív projektor

Ha a nyomtatók környezetterhelését nézzük, az is az Epsont igazolja. A lézernyomtatók magas hőmérsékleten dolgoznak, emiatt nagyságrendekkel több energiát fogyasztanak, és magas az ózonkibocsátásuk is. A tintás készülékek hideg eljárással dolgoznak, és nem bocsátanak ki ózont.

Bitport: A beszélgetést egy termékkülönlegességgel kezdtük, zárjuk egy másikkal. A cég elsőként dobta piacra az interaktív projektort. Mitől különleges ez a termék, amely azóta egyébként már több gyártó kínálatában is megjelent?

T.G.: A projektorok nagy váltás előtt állnak. Az izzós készülékek kora ugyanis lassan lejár. A jelenleg használt projektorok többségében még egy nagyteljesítményű izzó van. A modernebb készülékekben azonban már nem is ledet, hanem lézerdiódákat használnak, vagyis amit eldobtunk a nyomtatókból, beletesszük a projektorba. Ezzel egy hatékonyabb, nagyobb teljesítményű és tartósabb rendszert sikerült létrehozni.

Ami az interaktív modellt leginkább az oktatásban használják. Fontos tulajdonsága, hogy nagyon kis távolságról képes kivetíteni akár nagyméretű képet is. Nagy előnye, hogy nincs vele olyan gond, mint a hagyományos készülékeknél: azok 3-4 méteres távolságból vítítenek, és ha valaki a vetítőfelület elé áll, a projektor a szemébe világít, ő pedig kitakarja a vetített képet. A lézeres modellben az optika előbb egy tükörre vetíti a képet, és a tükörről kerül a vetítőfelületre.

Az interaktív modell akár a puszta falfelületre is ki tudja vetíteni az érintésre működő képet. Van olyan modell, amelyhez jeladó tollat kell használni, de olyan is, ami a puszta kéz érintésére is reagál. Az eszköz ráadásul PC nélkül is használható, mert van benne egy kis Linuxot számítógép, ami egy pendrive-ra el tudja menteni az "interaktív táblán" elállított tartalmat, de a projektorhoz hozzá lehet kapcsolni egy USB-s nyomtatót is.