Egyre több feladat válik automatikussá az adatközpontokban, mégis, az üzemeltetéshez szükséges alkalmazottak számának szinten tartása nem szűnő kihívást jelent. Képzett munkaerőre van szükség, hiszen szerteágazó, összetett munkafolyamatokat kell magas üzembiztonsági szint mellett kiszolgálni. A redundáns betáplálástól a hűtési rendszerekig, illetve a kapcsolódó, például ügyféltámogató szolgáltatásokig - minden téren elengedhetetlen a legújabb technológiák ismerete és alkalmazása.

Mára az adatközponti forradalmat kirobbantók kezdenek kiöregedni a szakmából, a feladatok ellátása iránt érdeklődők pedig nem érkeznek olyan számban, mint ahogyan arra szükség lenne. Az adatközponti iparág volumene ugyanis négy-öt évente megduplázódik, ez pedig az automatizációs folyamatok terjedése ellenére is nagyon feszítetté teszi a kellő számú és tudású munkaerő alkalmazását.

Ráadásul nincsen egy tipikus adatközponti minta, aminek üzemeltetési feladatai egy az egyben átültethetők lennének más datacenterekre. A nagy alapterületű, hiperskálázott adatközpontok mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válnak a kisebb, peremhálózatokhoz közel telepített létesítmények, tovább bonyolítva az összképet.

Elengedhetetlen a folyamatos képzés

Három pilléren nyugszik a kiszolgálószemélyzet erőforrásproblémáját célzó megközelítés, mellyel nem csak a jelenlegi hiányosságok célozhatók meg, de a jövőbeli kihívásokra is választ lehet adni. Egyrészt fel kell mérni, milyen tudásanyaggal rendelkezik jelenleg az adatközpont, majd ezek ismeretében meg kell határozni azokat a pontokat, ahol fejlődésre van szükség. A leendő alkalmazottak kiválasztásakor alapvetően fontos a csapatból hiányzó képességek behozására törekedni.

Ezt követően meg kell találni a megfelelő képzési programokat. Az elsőre könnyűnek tűnő feladat valójában nagy kihívást jelent. Nem csupán az újonnan munkába állókat kell felvértezni a szükséges tudással, hanem a már meglevő munkavállalók oktatására, fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni. Ideális esetben ez a két igény összehangolható. Mindezt házon belül csak korlátozottan lehet elérni, elengedhetetlen a külső források – egyetemi képzések, oktatással foglalkozó cégek - bevonása.

A megfelelő képzési formák kiválasztása során priorizálni kell, az üzemeltetés szempontjából legfontosabbakat előre véve. Ez egyben segít megérteni az adatközpont személyi jellegű kockázatait is. Ennek függvényében érdemes a nagy kockázatú hiányosságokkal kezdeni az oktatást, majd a hosszú távú kockázatot jelentő problémákkal folytatni.

A képzések jellegének kiválasztása nem feltétlenül kézenfekvő. Számos esetben a lágyabb készségek fejlesztésére lenne szükség. Nem mindig a technikai tudás bővítésére van szükség, hanem például a kommunikációs készségek jobbá tételétől várható az üzemeltetés hatékonyságának növekedése. Egy példán keresztül: jobb tárgyalási képességekkel könnyebben tartható a külső beszállítókkal a kapcsolat.

Még mindig túl férfias a szakma

Az adatközponti szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának legfontosabb humán jellegű tényezője az IT szakmát választók körében való népszerűség növelése. A szerverparkok munkahelyként nincsenek eléggé szem előtt még a szakiskolában tanulók és végzősök számára sem. A fokozottabb együttműködés az oktatási intézményekkel természetesen befektetést igényel az üzemeltető irányából, de ez hosszú távon megtérül.

Hasonló eredményt hoz a női munkavállalók felé való nyitás. Az informatika általánosságban férfias szakmának számít, még a nemi egyenlőségek terén élen járó piacokon is. Az Egyesült Államokban például arányaiban kevesebb nő dolgozik IT területen, mint a hadseregben. Minél nagyobb mértékben sikerült tehát felkelteni figyelmüket az adatközpontokban ellátandó feladatok irányában, annál biztosabbá válhat a szerverparkok hosszú távú üzemeltethetősége.

Hazánkban is kiemeltként kezelt a fenti helyzet megváltoztatása. Ennek egyik eleme a Lányok napja programsorozat. A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szervezésében zajlott áprilisi rendezvények keretében több mint húsz településen ismertették meg közel háromezer középiskolás lánnyal a műszaki pálya különböző szakmáit, beleértve az informatikusmérnökit.

A fenti lehetőségek együttes kiaknázásával lehet megszakítani azt az ördögi kört, melyben jelenleg számos adatközpont üzemeltetője küzd egymással. A humánerőforrás  versenytársaktól való elcsábítása csak szigetszerű sikereket érhet el, a szegmens munkavállalói oldalról jelentkező problémáit értelemszerűen nem oldhatja meg.

Ugyanabban a cipőben

A magyar adatok szerint gyakorlatilag nincsen különbség a nemzetközi és a hazai helyzet között. A piacképes informatikai tudással rendelkezők iránti egyre növekvő harc dúl az üzemeltetői, vállalati oldalról. Csak szoftverfejlesztői irányból 22 ezer betöltetlen állás van ma Magyarországon az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) kutatása szerint.

Ennek egyik egyenes következménye, hogy a kényszerből történő pályaelhagyás nem ismert az informatikai szakmát választók között, nyilatkozta nemrég Mihálydeák Tamás, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja. Az IT területén elhelyezkedők, ha kezdeti választásuktól el is térnek, továbbra is a számítógépek világában érvényesülnek.

A betöltetlen pozíciók magas száma csökkentette a munkaerőpiacra való belépési szintet. Egyre gyakoribb jelenséggé válik a szenior pozíciók alig két-három éves gyakorlattal történő betöltése. A pályakezdőknek sem jelent különösebb problémát az elhelyezkedés; a munkaadók inkább bevállalják a továbbképzés költségeit és idejét a hatékony munkaerőhöz való jutásért cserébe.