A Google új Willow csipjei a közeljövőben valószínűleg még nem fognak megjelenni a konzumer termékekben, de a kvantumszámítástechnikai szakemberek szerint így is jelentős áttörésnek számítanak ezen a területen. Az új technológia ugyanis a Google szerint megoldást nyújt egy évtizedek óta megoldatlan kihívásra, a kvantumszámítógépek működése közben generált hibák mennyiségének csökkentésére, ami elengedhetetlen feltétele lenne a rengeteg adat rövid idő alatt való feldolgozásához és a számítási készségek beígért forradalmasításához a mai megoldásokkal még túl bonyolult feladatok végrehajtásában.

A kvantumszámítógépek, szemben a hagyományos gépek bináris, bites információfeldolgozásával, már kvantumbiteket (qubiteket) használnak, amelyek egyszerre több állapotban is létezhetnek. Ez azért lényeges, mert sokkal gyorsabb feldolgozást tesznek lehetővé, azonban a jelenleg működő legjobb kvantumszámítógépek sem képesek ezernél több műveletet végrehajtására, mielőtt a hibák túlterhelnék a feldolgozórendszert. A Business Insidernek nyilatkozó kutatók szerint a jelentős potenciál eléréséhez sok millió vagy inkább billió hibátlan műveletet kellene elérni, és itt jön a képbe a Google Willow csipje is.

A vállalat hétfőn bejelentett legújabb kvantumprocesszora állítólag 5 perc alatt volt képes elvégezni egy olyan számítást, ami a világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek is 10 kvadrillió (10 és 18 nulla) évébe telt volna. Ahogy írják, ez annál is több száz billiószor hosszabb idő lenne, mint ami az ősrobbanás óta eltelhetett, vagyis bőven a lehetetlen kategóriába sorolja a feladatot. A Willow azonban a Google szerint exponenciálisan csökkenti a hibákat a qubitek hozzáadásával, ami a skálázás közbeni kvantumhiba-javítási képességek 1995-ben meghatározott és azóta is nyitott problémáját zárhatja majd le a gyakorlatban.

Az egyik fal most mindenesetre ledőlt

A Google fejlesztésének jelentőségét a BI cikkében idézett szakemberek szerint az adja, hogy a kvantum-számítástechnika területén a hibajavítás sokkal nehezebb, és a megfelelő működés rendkívül hardverigényes. Egyikük a Willow csipet ahhoz az előrelépéshez hasonlította, mint amikor a mobilhálózatokban 1G-ről 2G-re váltottak. A hibák folyamatos javításának képessége ugyanis a kvantumszámítógépek felépítésének kulcsfontosságú eleme, és ezek az eszközök is akkor érkeznek meg a valós alkalmazások szintjére, amikor a techvállalatok képesek lesznek a qubitek méretezésével a technológia továbbfejlesztésére.

A valós alkalmazásokról szólva a tudósok szerint akár 5 év múlva is számíthatunk eredményekre, de ma még nehéz pontosan megbecsülni, hogy azok ténylegesen mikor valósulnak meg. Abban a lap szerint egyetértenek, hogy a nagyközönség életére belátható időn belül még nem lesz hatással a kvantum-számítástechnika: bár kezdetben úgy látták, hogy a közepes méretű gépek már értéket nyújthatnak majd az áltlagos fogyasztóknak is, újabban már világos, hogy a technológiának még jelentős akadályokat kell leküzdenie ehhez a léptékhez – de pontosan ebben segíthetnek mások mellett a Google-nél elért áttörések is.

A BI cikkében megszólaló szakemberek abban sem biztosak, hogy rövid távon a kvantum-számítástechnikába befektető cégek ki tudják használni annak előnyeit, de a mostanihoz hasonló bejelentések segíthetnek tőkét és tehetségeket vonzani erre a területre. Sokan hangoztatják, hogy ez a technológia lényegesen nagyobb dobás lehet még a generatív mesterséges intelligenciánál is, de a befektetések mindenképpen stratégiai jellegűek: ma még nem nagyon akad olyan hasznos számítási feladat, amiben a kvantumgépek egyértelműen jobbak lennének, de a tudósok szerint ez az időszak is hamarosan eljön.

a kép forrása: blog.google