A távközlési és postai szektort szabályzó, versenyhatósági szerepet betöltő brit Ofcom (Office of Communications) megpróbálja feltárni, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciával megvédeni a gyerekeket a rosszindulatú internetes tartalmaktól, ha már egyszer azok előállításában is egyre nagyobb az új technológia szerepe. Az Egyesült Királyság online biztonságról szóló törvényének betartatásáért felelős szervezet ezért konzultációt tervez arról, hogy mire használják manapság az MI-t és más automatizált eszközöket, illetve hogyan lennének a jövőben bevethetők a kártékony anyagok felderítésére és eltávolítására.
Ilyen alkalmazás lenne például a szexuális zaklatással összefüggő, korábban nehezen észlelhető tartalom kezelése, az Ofcom kezdeményezése pedig visszautal a hatóság nemrég publikált kutatásának eredményeire, amelynek értelmében a fiatal felhasználókat egyre inkább beszippantja az online világ. Valamilyen formában már 3-4 éves gyerekek 84 százaléka is internet-felhasználó, az 5-7 évesek 24 százalékának saját okostelefonja is van. 65 százalékuk fér hozzá online üzenetküldőkhöz vagy szokott hang- és videohívásokat indítani, emellett 50 százalékuk szokott élőben közvetített (streamelt) tartalmakat nézegetni.
A konzultációról szólva a TechCrunch beszámolója Mark Buntinget, az Ofcom Online Safety Group igazgatóját idézi, aki szerint egyes szolgáltatások már használnak ugyan MI-eszközöket a gyerekek védelmére, arról azonban nincs túl sok információ, hogy ezek mennyire pontosak és hatékonyak. A vizsgálat egyik valószínű eredménye az lesz, hogy az Ofcom ajánlásokat fogalmaz majd meg az internetes platformoknak, amelyek így nem csak kifinomultabb eszközöket alkalmazhatnak, hanem pénzbírságot is kockáztatnak, ha nem hajtanak végre fejlesztéseket a káros tartalom blokkolására és a legfiatalabb felhasználók védelmére.
A természetes intelligencia sem brillírozik
Bunting szerint más szabályozásokhoz hasonlóan itt is a szolgáltatók felelőssége, hogy megbizonyosodjanak a megfelelő lépések megtételéről és megfelelő eszközök használatáról. A mesterséges intelligencia esetében a konzultációnak az ad különös jelentőséget, hogy a technológia egyre sikeresebb a mélyhamisítások észlelésében vagy a felhasználók online ellenőrzésében, de csalhatatlannak azért messze nem lehet nevezni. A dologgal viszont muszáj kezdeni valamit, mert összességében egyre több gyerek jelenik meg a digitális térben, az életkori korlátozásokra azonban maguk a (brit) felhasználók is nagy ívben tesznek.
Az Ofcom szerint már az 5-7 évesek 38 százaléka aktív a közösségi médiában: 37 százalékuk használja a WhatsAppot, 30 százalékuk tiktokozik, és 22 százalékuk ott van az Instagramon is. A kisgyerek 32 százaléka ráadásul önállóan is szokott internetezni, ami a szülők 30 százaléka szerint teljesen rendben is van így. Igaz, hogy a megkérdezett szülők 76 százaléka saját bevallása szerint már beszélt a gyerekeivel a biztonságos internetezésről, a kutatás azonban jelentős eltérést tárt fel aközött, hogy a gyerekek 32 százaléka látott már aggasztó tartalmat a neten, de csak 20 százaléka számolt be ilyesmiről a szüleinek.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak