Idén már mintegy 1,1 milliárd eszközt kapcsoltak hálózatba világszerte az okosodó városok. A Gartner friss jelentése szerint az évtized végéig az ilyen eszközök száma megközelíti a 10 milliárdot. Eezk többségét a gyógyászati készülék, az intelligens irodaépületek eszközei, az okos otthonok tartozékai, a közlekedési rendszerek elemei és a közműveknél használt "okosmérők" adják.
Ettől minősül egy város okosnak
Egyre több nagyváros vállalja fel a smart city koncepciót. A spanyolországi Navarra egyetemén belül működő IESE Business School el is készítette a világ okos városainak a rangsorát: 10 indikátor és ötven további szempont alapján rangsoroltak 135 olyan települést, amely magát már az intelligens város kategóriájába sorolja. A szempontok között van a városirányítás, várostervezés, technológia, a társadalmi kohézió, a közlekedés, az emberi erőforrás és a gazdasági háttér stb.
De mitől számít okosnak egy város? Mi mindent kell ezért tennie? – teszi fel a kérdést elemző cikkében a Fierce Wireless Europe.
1. London: a városvezetés több éve kialakította smart city koncepcióját, amely egységesen kezeli a gazdasági környezetet, az oktatást, a közműszolgáltatásokat, az infrastruktúrát stb. A koncepció része a zöld szemlélet, melynek több eleme a londoni olimpiai játékokra már megvalósult. Tavaly például elindult a szenzorokkal segített okosparkolás.
2. New York: szintén elsősorban a zöld gondolat mentén szerveződik. Intelligens közvilágítás, szenyvíz-tisztítás, közlekedésszervezés stb. irányába indultak fejlesztések. New York szintén a gazdasági környezet fejlesztésével kapcsolja össze az okos város megvalósítását.
3. Szöul: többek között bevezették az intelligens városkártya-rendszert, micropayment megoldásokat, és a közlekedésszervezésben is szerepet kap a koncepció.
További helyezettek:
4. Párizs
5. Amszterdam
6. Bécs
7. Tokió
8. Genf
9. Szingapúr
10. München
Az indikátorok alaján elért helyezést lásd a cikk végén lévő infografikában.
Forrás: IESE business School, Navarra
A dolgok internetében (IoT), a gép-gép közötti kommunikációban (m2m) nagy tapasztalatokat gyűjtő MachNation társalapítója Dima Tokar szerint a városok okosodása ma még inkább egy fejlődő trend, nem pedig egy pontosan definiált koncepció.
Hálózati kapcsolat alkalmazások
Ma már igen szép számban találhatók a piacon okos városnak készült alkalmazások. Szinte minden szolgáltatás vagy infrastruktúra-elem intelligensebbé és hatékonyabbá tehető, amiben nagy szerepe van azok hálózatba kapcsolásának is.
Azalkalmazások skálája ennek megfelelően széles: az autós számára a szabad parkolóhelyeket találó intelligens parkoló rendszerektől a forgalommentes időszakban automatikusan kikapcsoló utcai világításon át a valós idejű adatokat szolgáltató tömegközlekedési rendszerekig.
Egyes szakértők a "minél több, annál jobb" elvet vallják. Vagyis ha egy város képes minél több okos ötletet a magáévá tenni, annál jobbat tesz vele a helyi lakosságnak, és ezáltal annál több szolgáltatása lesz sikeres. Jó példa Szingapúr, ahol intelligens közlekedési rendszer felügyeli az útdíj beszedését, monitorozza a forgalmi torlódásokat, és irányítja a közlekedést, ami jelentősen javított az úthálózat kihasználtságán.
Ma még szigetszerűen működnek a rendszerek
A kritériumok közül legalább ilyen fontosnak ítélik az elemzők a a városirányításon belüli együttműködést. A települések többségében az egyes szolgáltatások egymástól függetlenül, szigetszerűen működnek, ezért nem is ugazán nevezhetők valódi IoT megoldásoknak. A szakértők ezeket inkább az egyszerűbb m2m megoldások közé sorolják.
A városok egy részében még csak bizonyos irányító részlegek képesek hálózaton keresztül együttműködni. Vannak területek, amelyeket érdemesebb egymással párosítani, ilyen lehet például a tömegközlekedés és a városi közlekedés irányítása, mivel azok ugyanazokat az utakat és infrastruktúrát használják. Ugyanígy érdemes összeházasítani a biztonsági kamerákat és rendszereket a közbiztonsági segélyhívó szolgálatokkal, ami lehetővé teszi, hogy a rendőrség és a tűzoltóság gyorsabban reagáljon az eseményekre. A városok többségében ezek jelenleg különböző hálózatok, amelyek közül egyesek kombinálhatók egymással, amolyan nagy hálózaton belüli alhálózatként.
Van néhány olyan intelligens város is, amely központosította a különféle okos rendszereinek és hálózatainak a központi irányítását. Ezek egyike Rio de Janeiro, amely 2010 decemberében nyitotta meg úgynevezett műveleti központját, az IBM segítségével. A műveleti központ épületén belül összpontosul 30 városi ügynökség tevékenysége.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak