A következő években gomba módra szaporodnak a világban az okos városok. Megmutatjuk, mely városok járnak élen ebben.

Idén már mintegy 1,1 milliárd eszközt kapcsoltak hálózatba világszerte az okosodó városok. A Gartner friss jelentése szerint az évtized végéig az ilyen eszközök száma megközelíti a 10 milliárdot. Eezk többségét a gyógyászati készülék, az intelligens irodaépületek eszközei, az okos otthonok tartozékai, a közlekedési rendszerek elemei és a közműveknél használt "okosmérők" adják.

Ettől minősül egy város okosnak

Egyre több nagyváros vállalja fel a smart city koncepciót. A spanyolországi Navarra egyetemén belül működő IESE Business School el is készítette a világ okos városainak a rangsorát: 10 indikátor és ötven további szempont alapján rangsoroltak 135 olyan települést, amely magát már az intelligens város kategóriájába sorolja. A szempontok között van a városirányítás, várostervezés, technológia, a társadalmi kohézió, a közlekedés, az emberi erőforrás és a  gazdasági háttér stb.

De mitől számít okosnak egy város? Mi mindent kell ezért tennie? – teszi fel a kérdést elemző cikkében a Fierce Wireless Europe.

A világ tíz legokosabb városa

1. London: a városvezetés több éve kialakította smart city koncepcióját, amely egységesen kezeli a gazdasági környezetet, az oktatást, a közműszolgáltatásokat, az infrastruktúrát stb. A koncepció része a zöld szemlélet, melynek több eleme a londoni olimpiai játékokra már megvalósult. Tavaly például elindult a szenzorokkal segített okosparkolás.

2. New York: szintén elsősorban a zöld gondolat mentén szerveződik. Intelligens közvilágítás, szenyvíz-tisztítás, közlekedésszervezés stb. irányába indultak fejlesztések. New York szintén a gazdasági környezet fejlesztésével kapcsolja össze az okos város megvalósítását.

3. Szöul: többek között bevezették az intelligens városkártya-rendszert, micropayment megoldásokat, és a közlekedésszervezésben is szerepet kap a koncepció.

További helyezettek:
4. Párizs
5. Amszterdam
6. Bécs
7. Tokió
8. Genf
9. Szingapúr
10. München

Az indikátorok alaján elért helyezést lásd a cikk végén lévő infografikában.

Forrás: IESE business School, Navarra

A dolgok internetében (IoT), a gép-gép közötti kommunikációban (m2m) nagy tapasztalatokat gyűjtő MachNation társalapítója Dima Tokar szerint a városok okosodása ma még inkább egy fejlődő trend, nem pedig egy pontosan definiált koncepció.

Hálózati kapcsolat alkalmazások

Ma már igen szép számban találhatók a piacon okos városnak készült alkalmazások. Szinte minden szolgáltatás vagy infrastruktúra-elem intelligensebbé és hatékonyabbá tehető, amiben nagy szerepe van azok hálózatba kapcsolásának is.

Azalkalmazások skálája ennek megfelelően széles: az autós számára a szabad parkolóhelyeket találó intelligens parkoló rendszerektől a forgalommentes időszakban automatikusan kikapcsoló utcai világításon át a valós idejű adatokat szolgáltató tömegközlekedési rendszerekig.

Egyes szakértők  a "minél több, annál jobb" elvet vallják. Vagyis ha egy város képes minél több okos ötletet a magáévá tenni, annál jobbat tesz vele a helyi lakosságnak, és ezáltal annál több szolgáltatása lesz sikeres. Jó példa Szingapúr, ahol intelligens közlekedési rendszer felügyeli az útdíj beszedését, monitorozza a forgalmi torlódásokat, és irányítja a közlekedést, ami jelentősen javított az úthálózat kihasználtságán.

Ma még szigetszerűen működnek a rendszerek

A kritériumok közül legalább ilyen fontosnak ítélik az elemzők a a városirányításon belüli együttműködést. A települések többségében az egyes szolgáltatások egymástól függetlenül, szigetszerűen működnek, ezért nem is ugazán nevezhetők valódi IoT megoldásoknak. A szakértők ezeket inkább az egyszerűbb m2m megoldások közé sorolják.

A városok egy részében még csak bizonyos irányító részlegek képesek hálózaton keresztül együttműködni. Vannak területek, amelyeket érdemesebb egymással párosítani, ilyen lehet például a tömegközlekedés és a városi közlekedés irányítása, mivel azok ugyanazokat az utakat és infrastruktúrát használják. Ugyanígy érdemes összeházasítani a biztonsági kamerákat és rendszereket a közbiztonsági segélyhívó szolgálatokkal, ami lehetővé teszi, hogy a rendőrség és a tűzoltóság gyorsabban reagáljon az eseményekre. A városok többségében ezek jelenleg különböző hálózatok, amelyek közül egyesek kombinálhatók egymással, amolyan nagy hálózaton belüli alhálózatként.

Van néhány olyan intelligens város is, amely központosította a különféle okos rendszereinek és hálózatainak a központi irányítását. Ezek egyike Rio de Janeiro, amely 2010 decemberében nyitotta meg úgynevezett műveleti központját, az IBM segítségével. A műveleti központ épületén belül összpontosul 30 városi ügynökség tevékenysége.

Piaci hírek

Már csak a legidősebb magyarokat nem hozza lázba a net

Az NMHH kutatása szerint az elmúlt években az idősebb generációk körében jelentősen nőtt az internethasználat.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.