A Mistral AI nevű párizsi startupnak alig van alkalmazottja, nincs terméke és nincs kiforrott üzleti modellje. És mindössze négy hete alapították. Ennek ellenére villámgyorsan leakasztott 105 millió eurót, amivel becslések szerint a befektetők mintegy 240 millió euróra értékelhették a vállalkozást... De mit is? Legfeljebb a három alapító hat szép szemét. (Érdemes ellátogatni a cég kiforrott, informatív honlapjára, de a lustábbaknak elég a cikkünkbe ágyazott képet megcsodálni.)

A Mistral AI-hoz vágott 105 millióra mindenki felkapta a fejét. Megírta a Bloomberg, a Reuters, a Financial Times, a The Information és természetesen a minden startuptémát feldolgozó TechCrunch is – hogy csak néhányat említsünk. Mi speciel először a Handelsblatton találkoztunk a hírrel.

A német üzleti lap szerint a befektetőket az alapító csapat győzhette meg. A CEO Arthur Mensch: ő egyébként matematikus, és az elmúlt három évben a Google Deepmindnál dolgozott nagyméretű nyelvi modelleken. A tudományos igazgató Guillaume Lample: ő 2022-ben a Meta LLaMa nevű nyelvi modelljét fejlesztette. A CTO pedig Timothée Lacroix: ő szintén a Metánál dolgozott Lample csapatában. És hogy a sztori még izgalmasabb legyen: mindhárman a harmincas éveik elején járnak, és egyiküknek sincs startup-tapasztalata. Mindhárman cégük párizsi részlegénél dolgoztak, így is találtak egymásra. (A nyitóképen balról jobbra: Guillaume Lample, Arthur Mensch és Timothée Lacroix.)

Az ötletet pedig az OpenAI gyors fejlődése adta, valamint az, hogy az egyre inkább a Microsoft háttércsapataként működő cégnek semmi köze a nyitottsághoz. A Mistral AI számára viszont alapvetés a nyílt forráskód, idézi a TechCrunch az alapítókat. Ez állítólag a befektetők számára is vonzó üzenet volt, mert egyfajta garanciát látnak benne arra, hogy a modell biztonsági hiányosságai gyorsabban felszínre kerülnek, és a közösség javítja is.
 

A Mistral AI honlapja, miután kaptak 105 millió eurót

A nyílt forráskód kérdésében megosztottak a cégek: az OpenAI veszélyesnek tartja, mert rosszra is használhatják (mások szerint azért, mert félti a bevételeit), a Meta részben nyílttá tenné, mert csak közvetve, a platformjain keresztül akar vele pénzt keresni.

Az alkímia felsőfoka?

A beszámolók többsége felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a Mistral AI-nál csupán csak egy olyan ötletre fogadtak a befektetők viszonylag sok pénzzel (habár ez sehol sincs azokhoz a dollártízmilliárdokhoz, amit eddig az OpenAI elnyelt), amit más cégek fejlesztései (pl. Meta, Deepmind, Tencent stb.) hitelesítenek. A Handelsblatt még azt is hozzáteszi, hogy Európában ritka, hogy százmilliós nagyságrendű befektetést kapjon egy ennyire friss cég.

Egyelőre az open source megközelítésen túl azt lehet még tudni, hogy a Mistral AI üzleti felhasználásban gondolkodik, és olyan modellt fejlesztenek (majd), ami integrálható vállalati szoftverekkel, és amely révén a cégek maximális ellenőrzést kapnak adataik és szellemi tulajdonuk felett. Illetve azt is elárulták az alapítók, hogy jövő év elejére megjelenik az első Mistral-modell.

Mindez elégnek bizonyult a 105 millió euróhoz – köszönhetően az OpenAI-nak, amely a ChatGPT nyilvánossá tételével fölbolydította a kockázatitőke-piacot. Azóta ugyanis a pénzosztók főleg a generatív MI-ban látnak nagy lehetőséget. A Handelsblatt idézi az Atomico nevű VC elemzését, amely szerint 2023-ban az MI-befektetések 35 százaléka áramlik a generatív MI-t fejlesztő startupokba, míg tavaly ez az arány még csak 5 százalék volt.

Jól jellemzi a a VC-k gondolkodását a Mistral AI első befektetési körébébe beszálló német La Famiglia alapítójának, Jeannette zu Fürstenbergnek a nyilatkozata: "A Mistralban látjuk jelenleg az egyetlen valódi lehetőséget arra, hogy szuverén európai szereplőt építsünk fel a mesterséges intelligencia területén...", mondta a Handelsblattnak.