Mi az adatközpont? Érdemes-e igénybe venni a szolgáltatásait? Nem veszünk vele zsákbamacskát? A legfontosabb kérdésekre mi is összegyűjtöttük a válaszokat, hogy segítsük olvasóink döntését.
A szerverfarmként is ismert épületeket speciálisan arra a célra alakítják ki, hogy ott több vállalat szervereit és tárolóit tartsák és üzemeltessék biztonságosan és hatékonyan. Mindenképpen érdemes megkülönböztetni a szerverteremtől, amely jellemzően többcélú épületekben (például irodaházakban) egy elkülönített terem, ellátva az informatikai eszközök központi tárolására megfelelő infrastruktúrával (hűtés, áramellátás, stb.)

 Mi az az adatközpont?

Egy adatközpont alapvetően négy elemből áll. Egyrészt magából az általában álpadlós kialakítású térből, ahol elhelyezik a szervereket és tárolókat, másrészt a támogató infrastruktúrából (áramellátáshoz transzformátorok, generátorok, érzékelők, légkondícionálók stb.) Harmadszor ott vannak az IT-berendezések, vagyis a rackszekrényektől a kábelezésen és hálózati eszközökön át a szerverek és tárolókig minden, ami az informatikai szolgáltatások nyújtásához szükséges. Negyedszer pedig operatív személyzetre is szükség van, amely gondoskodik az adatközpont helyben elvégezhető karbantartásairól, és biztosítja annak zavartalan működését.





 Milyen adatközponti szolgáltatásokat vehetek igénybe?

Többféle szinten folyhat bele létünkbe egy adatközpont. A legegyszerűbb az úgynevezett kolokáció, amikor a saját IKT berendezéseinket egy közös területen helyezzük el mások hasonló eszközeivel, és ezért az alapterület vagy az áramfogyasztás alapján fizetünk. A szolgáltató kolokációs konstrukcióban az áramellátást, a környezeti feltételeket (hűtés), a fizikai biztonságot és a tűzvédelmet biztosítja. A hoszting esetén mindez kiegészül az informatikai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosító szolgáltatásokkal (hálózat, telekommunikációs kapcsolatok, felügyelet).

Egy fokozattal magasabb szintű szolgáltatás a szerverbérlet, amelynél a fentieken felül a szolgáltató a szervert is biztosítja. Ez lehet fizikai szerver vagy virtuális szerver, utóbbi esetben több felhasználó osztozik egy hardveren. Így a virtuális szerver mindenképpen gazdaságosabb megoldás, hiszen egy hardver erőforrásain osztozik több virtuális gép.

 Összefügg ez a manapság sokat emlegetett cloud computinggal?

Igen, a felhő voltaképpen adatközpontokban lakik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az adatközpont legmagasabb szintű szolgáltatása a számítási felhő, (cloud computing), ennek azonban önmagában is több szintje lehetséges.

Az adaközpontok nyújthatnak IKT infrastruktúraszolgáltatásokat (IaaS – Infrastructure as a Service), amikor a virtualizáció segítségével tetszőleges alkalmazások és szolgáltatások futtatásához vagy eléréséhez biztosít erőforrásokat. Vannak úgynevezett platformszolgáltatások (PaaS – Platform as a Service), amikor többféle, azonos szoftverkörnyezetet igénylő alkalmazás fejlesztését, futtatását, elérését biztosítják a felhőben.

Emellett szoktak beszélni alkalmazásszolgáltatásról (SaaS – Software as a Service), amikor egy adott alkalmazás futtatását, elérését biztosítják a felhőben: nekünk csak használnunk kell, az alkalmazás naprakészen tartásáról a szolgáltató gondoskodik. A desktop szolgáltatás (DaaS – Desktop as a Service) esetén a felhasználó úgynevezett virtuális desktopon dolgozhat felhőn keresztül, tehát ha van internetkapcsolata, akkor bárhonnan, bármilyen géppel elérheti saját munkafelületét, amely a szolgáltatónál fut egy központi szerveren.

 Miért éri meg adatközpontot üzemeltetni vagy igénybe venni?

A kérdés elég összetett, egyik legfontosabb eleme azonban az, hogy az IKT-eszközöket adatközpontokban jobban és gazdaságosabban lehet menedzselni, mintha azt egy-egy vállalat önmaga próbálná megoldani, és a szolgáltatás biztonsága is növekedhet. A hatékony működés feltétele, hogy az adatközpontok esetében a magát az épületet és az IKT-rendszereket (szerverek, tárolók, hálózati eszközök stb.) egységesen kezelik, nem beszélve az operációs rendszerek frissítéséről, a biztonsági javítások azonnali elvégzéséről vagy az alkalmazások és a rendszer erőforrásainak (memória, CPU stb.) folyamatos ellenőrzéséről.

Nagyon fontos feladat a monitoring, amely például abban segít, hogy az adatközpont rugalmasan szolgálja ki erőforrásokkal az ügyfeleket. A monitoring rendszer figyeli az adatközpont minden lényeges elemét, és a kritikus határértékek elérésekor automatikusan közbeavatkozik: mondjuk visszaveszi a számítási kapacitást, ha változás áll be az áramellátásban, vagy túlmelegszik egy elem. Az adatközpontokban 7×24 órában folyik ez a monitorozó tevékenység, a nagyobb szerverfarmokon pedig épületfelügyeleti rendszert (Building Management System) is használnak, amely magát a létesítményt (a belső hőmérsékletet, a páratartalmat, az energiaellátást és a hűtést) ellenőrzi folyamatosan.

Összességében tehát sokkal magasabb szolgáltatási szintet kaphatunk annál, mintha a megfelelő összeget egy saját rendszer fenntartására fordítanánk. Ehhez azonban természetesen jó szolgáltatási szerződést kell kötnünk, amire a későbbiekben külön is kitérünk.





 Már hallottam a "zöld adatközpont" kifejezést. Valóban létezik ilyen?

Az ideális állapot az lenne, ha az adatközpontba betáplált energiát 100 százalékban számítási feladatokra lehete felhasználni. Ez természetesen lehetetlen, de van középút, és ez az a bizonyos zöld adatközpont. A szóösszetétel azt a célt nevesíti, melyben az adatközpont energiafelhasználásának hatékonyságát kívánjuk maximalizálni a környezetre gyakorolt káros hatás minimalizálása mellett. Ez egyrészről hangzatos cél, hiszen az adatközpont üzemeltetőjét környezettudatos vállalkozásként jobb színben tünteti fel. Ugyanakkor gazdasági érdek is, hiszen jelzi, hogy az üzemeltető törekszik az adatközpont gazdaságos működtetésére, ami szolgáltatásainak árára is pozitív hatással lehet.

Az iparág fontos szereplőit tömörítő Green Grid konzorcium kidolgozott egy módszert, amely általánosan elfogadott az adatközpontok energiahatékonyságának kiszámításához. A PUE (Power Usage Effectiveness) képlete az ([IT+Hűtés+világítás+veszteségi] energia) / IT-energia, amiből az adatközpont hatékonysági mutatója is kiszámolható. A DCIE (Data Center Infrastructure Efficiency) értéke nem más, mint a PUE értékének reciproka százalékban kifejezve.

A zöld adatközpontoknál emellett figyelnek a széndioxid-kibocsátási mutatóra, a vízfelhasználásra, sőt még a keletkező hulladékhő hasznosítására is. Ezek a tényezők – és ezt még egyszer érdemes hangsúlyozni – nem csak a környezeti terhelést csökkentik, hanem az ügyfelek pénztárcáját is kímélhetik az üzemeltető hatékonyságát, közvetve pedig hasznát is megnövelve.

Mitől Tier-1 vagy Tier-3 egy adatközpont, és számít-e, hogy milyen "tieres" központtal szerződök?

Az adatközpontok egyik nagyon fontos tulajdonsága a rendelkezésre állás, azaz hogy a 100 százaléknak tekintett folyamatos üzemhez képest mennyi időre állhat le a szolgáltatás, hiszen az adatközpont sokféle ügyfelet szolgál ki sokféle igénnyel. Lehet, hogy ha éjszaka leáll a teljes rendszer, az nem zavarja mondjuk egy kiskereskedelmi hálózat működését, amely este 8-kor bezárt, de például az online kereskedőt igen, hiszen tőle késő este és éjszaka is rendelhetnek terméket. Az Uptime Institute világszerte elfogadott ajánlásrendszere négy kategóriába (tier) sorolja a rendelkezésre állás szempontjából az adatközpontokat.

A Tier-1-es adatközpontban alapinfrastruktúra van egyirányú energiaellátással, redundancia nélkül, míg a Tier-2-esben az infrastruktúra egyes elemeihez már rendelnek tartalékot. A Tier-3-as rendszer úgy teszi lehetővé a magas rendelkezésre állást, hogy az IKT rendszerek leállása nélkül karbantartható infrastruktúrát biztosít, de a legmagasabb szintű a Tier-4-es adatközpont, amelynek hibatűrő infrastruktúrája bármely elem kiesése esetén is képes ellátni az összes IKT eszközt.

Az adatforgalomnál csak a cloud növekszik jobban
Ahol az internet lakik: túrázzon a Google adatközpontjában

Ez százalékban kifejezve nagyon kis eltérés: míg a Tier-1-es adatközpontnak 99,67 százalékos rendelkezésre állást kell biztosítania, addig a Tier-4-es esetében ez az érték 99,99 százalék. Érzékletesebb, ha éves szinten, órában nézzük a lehetséges leállási időket. Ebben az esetben a Tier-1-es központ összesen 28,8 órát is állhat egy év alatt, míg egy Tier-4-es mindössze 0,8 órát.

Erről és más részletkérdésről is érdemes áttanulmányozni az IVSZ Adatközpont munkacsoportjának egységes iparági fogalomtárát, amelyet a legjobb hazai adatközpont-szakemberek állítottak össze, és közérthetően magyarázva el a témakör legfontosabb fogalmait.

 Mi biztosítja, hogy az adatközpont be is tartja, amit ígér?

Száz százalékos garancia természetesen semmire sincs. Jöhet árvíz, földrengés, az események szerencsétlen egybeesése, amit még a leggondosabb tervezéssel, a legtökéletesebben kivitelezett rendundanciával sem tud kivédeni az adatközpont üzemeltetője. Az ilyen esetek azonban szerencsére annyira ritkák, hogy bekövetkeztük valószínűsége erősen tart a nullához, az egyéb vállalások teljesülését pedig szerződések garantálják.

A szolgáltatás igénybe vételekor szerződést kötünk a szolgáltatóval, melyben a részleteket, tehát az úgynevezett szolgáltatási szintet is meghatározzuk. Ez az úgynevezett Service Level Agreement, közismert betűszóval az SLA, ami meghatározza a szolgáltatás minőségére és elérhetőségére jellemző paramétereket, beleértve a szolgáltatói feladatokra és válaszidőkre vonatkozó jellemzőket. Ebben az adatközpont üzemeltetője a rendelkezésre állásra is garanciát vállalhat.

Félünk, hogy képernyőfüggővé válnak gyerekeink, de mi is tehetünk róla

Az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan egyre fiatalabb korban kezdik a képernyőket bámulni és nyomkodni a gyerekek. Egy hazai kutatásban fiatal szülők véleményét kérdezték a témáról.
 
Hirdetés

Az MI-k már a spjázban vannak - Magyarországon is

Nemcsak az autóipar, vagy az olyan tech óriások, mint az Amazon használhatnak ma már tanulásra képes gépeket, egyre több az izgalmas alkalmazási terület, akár itthon is.

A hatékonyság növelésének vágya az adatok mentésének és helyreállításának világában is erőteljesen jelentkezik. Nézzük, milyen trendek bontakoznak ki idén!

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.