Egy adatközpont bizonyos tekintetben olyan, mint egy családi ház kertje: kiépítettsége sosem ér végső fázisba, olyan állapotba, amikor már nem kell hozzányúlni. Szerverek, megrendelők jönnek-mennek, de – még ha stabil is az eszközpark – a terhelés sosem lesz állandó. Érdemes tehát folyamatosan újratervezni a kiszolgálóeszközök elhelyezését, energiellátásuk biztosítását és hűtési megoldásaik működését. Ezzel ugyanis mind a befektetés, mind az üzemeltetés tekintetében jelentős megtakarítások érhetők el.

Adatgyűjtés és -elemzés

A megoldásoknak valós időben kell felmérniük az energiafelhasználást és képesnek kell lenniük a hőmérséklet és a környezet megfigyelésére. Emellett támogatniuk kell az erőforrás-menedzsmentet, ami a Gartner értelmezésében több, mint a tipikus IT-eszközmenedzsment: az adott eszköz lokációjának ismerete mellett a köztük levő összefüggéseket; csatlakozásokat, kihasználtságukatés a használt erőforrások típusát is tudniuk kell ahhoz, hogy optimális legyen a kapacitás- és elhelyezés-tervezés.

Természetesen rendelkezniük kell jelentéskészítő és megjelentő képességekkel, hogy az összegyűjtött adatokat különböző szempontok szerint ki lehessen elemezni. Emellett olyan funkcionalitással is bírhatnak, mint prediktív analitika, modellezés és szimuláció, légáramlat- és nyomásmegfigyelés, munkafolyamat-menedzsment és így tovább.

Korántsem mindegy azonban, milyen eszközzel történik az optimalizálás. Még ha nincs is egy ideális választás, amely minden érintett számára megfelelő eredményt hoz, vannak azért olyan trendek a DCIM-piacon (DCIM – Data Center Infrastructure Management), melyeket érdemes figyelembe venni a kiválasztás előtt.

Kik használják?

A Gartner legutolsó, a témában kiadott Magic Quadrantja szerint az adatközponti infrastruktúramenedzsment előnyeit egyre inkább megismerik és megértik az ügyfelek, ennek eredményeként pedig növekedik a DCIM-et érintő befektetések összege. Ugyanakkor alkalmazásuk szintje mérhető eltéréseket mutat szervezeti méret és földrajzi eloszlás szerinti vizsgálat esetén. Nem meglepő módon a nagyméretű vállalatok adják a DCIM-bevezetések zömét, hiszen rájuk gyakorolja a leginkább pozitív hatást az erőforrás-felhasználás, az adatközponti tervezés és a beruházásokon való megtakarítások tekintetében. Emellett a közép-kelet európai régióban az is problémát jelent, hogy a DCIM rendszerekkel elérhető megtakarítást csak bizonyos előnyök figyelembe vételével számolják. Ezáltal a megtérülés lassabbnak tűnik a valós értékeknél, így nehezebben igazolható egy bevezetés jogosultsága.

Földrajzi eloszlás szerint az észak-amerikai és a multinacionális vállalatok jelentik a jelenlegi és a közeljövőbeli adatközponti infrastruktúramenedzsment piacának fő hajtóerejét. Ugyanakkor az ázsiai és csendes-óceáni régió egyre jelentősebbé válik: napjainkban már felülmúlja a nyugat-európai régió fejlődését, elsősorban utóbbi gazdasági gyengélkedése miatt.

A DCIM-piac a Gartner Magic Quadrant szerint 2015-ben

Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika, illetve Latin-Amerika jelenleg még nem számít elég érett régiónak ebben a tekintetben. Ahol ezekben a régiókban szóba kerül az alkalmazás, ott jellemzően a moduláris és alacsony árú megoldásokra esik döntően a választás. A fő cél ugyanis ezen piacokon a költségek alacsonyan tartása, a teljes körű DCIM kínálta szélesebb előnyök kiaknázása – egyelőre – másodlagos.

Szép is, jó is, de...

Továbbra is az ár, a telepítés és a használat bonyolultsága jelentik a legnagyobb visszatartó erőt az ügyfelek irányából a DCIM-szolgáltató és -termék kiválasztásakor, így többnyire ez a három tényező valamelyike vezet gyakran a bevezetés elnapolásához is.

Felismerték ezt az adatközponti infrastruktúra menedzsment piac fő szereplői is, többek között ennek köszönhetően csökkenteték általánosságban a DCIM-megoldások árait az elmúlt három évben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a DCIM-ek ára korábban is csak kis hatást gyakorolt az adatközpont teljes TCO-jára, így további jelentős árcsökkentés már nem várható.

A fejlesztőknek tehát most a kezdeti implementációs tapasztalatok és a használattal kapcsolatos általános ügyféloldali élmény fejlesztésére kell koncentrálniuk, állítja a Gartner.

Az iparban dolgozók szerint

Bizonyos tekintetben nincsen akkora eltérés az IT-piac más szegmenseihez képest; a DCIM-eszközöket fejlesztők között is sok kis, egyedi szoftvereket készítő vállalat található. A piaci koncentráció azonban itt is beindult már: Szarka Attila, a Schneider Electric adatközpont megoldásokért felelős üzletfejlesztési vezetője szerint a nagy, komplex rendszerek fogják uralni a piacot.

Ennek oka, hogy a nagyobb szereplők nem csupán egy-egy részfeladatot tudnak az ügyfelek által elvárt szinten megoldani, hanem komplett csomagot biztosítanak. Másrészt ezek a vállalatok rendelkeznek akkora erőforrásokkal, hogy olyan fejlesztőgárdát tarthassanak fenn, ami biztosíték a továbbfejlődésre – azaz jövőt álló megoldásokat kínálhatnak, emellett rugalmasak a fejlesztés terén.

Szarka Attila szerint jól megfigyelhetően összefonódások, szövetségek alakulnak a piacon, melynek köszönhetően összetettebb DCIM-csomagok jelenhetnek meg. A Schneider Electric már két olyan modult kínál ügyfeleinek, melyek külső cég együttműködésével jöhettek létre.

Az adatközponti infrastruktúra menedzsment megoldások kezdeti fejlődése a szakember szerint alapvetően aszerint alakult, hogy az adott cég az IT-világból érkezett – például hálózatmenedzsment-megoldást kínált –, vagy az infrastruktúra piacáról lépett be ebbe a szegmensbe. A kisebb vállalatoknál ugyanakkor elsősorban a látvány, a vizualitás fejlesztése dominál, szemben a nagyok funkcionalitásnövelő erőfeszítéseivel. Létezik olyan DCIM-megoldás, amely egészen részletes, 3D-ben megjelenített adatközponti ábrán képes a megrendelő előtt demonstrálni a szerverpark kialakítását. Igaz, a vizualitás előtérbe helyezése okozhat gondokat is egy nagyobb telepítésnél, hiszen a részletes modell kezeléséhez nem csak komoly hardver, de nagy humán erőforrás is kell. Így a nagyobb fenntartási költség mellett már nem feltétlenül tükrözi pontosan a valóságot a digitális séma.

Szarka Attila szerint a jövő a menedzsment megoldások terén is az automatizálás felé mutat. Példának szoftver oldalon a DCIM és a virtuális világ integrációját, hardver oldalon az RFID-t hozta fel a szakember: habár ma még drága minden eszközre kiterjedő használata, széles körű alkalmazásának lehetősége napjainkban is elérhető, amennyiben az ügyfél meg akarja fizetni a többletköltségeket.