Az automatizálás szerte a világon érezteti hatását – a munkaerőpiacon és az országok komplett gazdaságának szintjén is. Általános helyzet, hogy szinte egyik állam sem áll készen a mesterséges intelligencia általánossá válásával járó változásokra. De van három olyan ország, ami kicsit előrébb tart a többinél.

Egyre erősebben kopogtat az MI az emberiség ajtaján

A robotok elterjedésének következményeit Dél-Korea, Szingapúr és Németország mérte fel a legjobban, állítja egy új tanulmány (PDF). Az ABB és a The Economist Intelligence Unit által készített felmérés még Japánt és Kanadát minősítette érettnek ebben a tekintetben, melyeket szorosan követ Észtország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (ebben a sorrendben).

A fenti rangsor az éves GDP kutatásra és fejlesztésre fordított arányának ismeretében egyáltalán nem okoz meglepetést. Dél-Korea teljes nemzeti össztermékének 4,23 százalékát költötte el ezeken a területeken. A második Japán lett, 3,28 százalékkal, a harmadik helyen pedig Németország áll 2,88 százalékkal.

Visszatérve az automatizálás területéhez: ahhoz, hogy egy adott ország készen álljon a munkaerőpiacot megrengető változások átvészelésére, sőt, profitáljon belőle, elengedhetetlenül szükséges a munkaerő átképzése és a régi oktatási paradigmák leváltása. Ezek ráadásul csak szükséges, de nem elégséges tényezők ahhoz, hogy ne csak kövesse a trendeket egy ország, hanem diktálja is azt.

Utóbbihoz a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák létrehozásának erőteljes támogatására van szükség. Vagyis arra, hogy a hozzáértők helyben találjanak kihívást az általuk birtokolt tudás és lehetőségek kibontakoztatására.

Ha a politika nem szabályozza az MI-t, megteszi majd a piac

Nem hiszem, hogy bárki magabiztosan meg tudná jósolni, pontosan milyen hatásokkal jár a munkaerőpiacra a változás, milyen pozíciók jönnek létre és szűnnek meg, közölte Elizabeth Fordham. Az OECD oktatással és képzéssel foglalkozó vezető tanácsadója szerint még kevésbé lehet megtippelni, milyen jellegű tudásra, képességekre lesz szükség a sikeres helytálláshoz egyéni szinten.

A jelentésből leszűrhető, hogy részterületeken sok ország egészen jó helyzetben van. Míg azonban az országok többsége egy-egy kategóriában felkészültnek mondható, más tekintetben nagy az elmaradásuk, így összességében az államok többsége nem készült fel a változásokra. Például Kanada az ötödik helyen tartózkodik az oktatási rendszer megreformálása tekintetében, de ez főleg Ontario tartomány érdeme, ahol sokkal előrébb járnak, mint a szövetségi kormány által felügyelt egyéb területeken.

Noha az automatizált intelligencia jövője nehezen megjósolható, a világ országainak mérlegelnie kell a teendőket. A szabályozás nem várhat, állítják a tanulmány szerzői, mert az üzleti világ az automatizáció sebességével halad előre. Ha nem az államok döntenek a szükséges irányelvekről, biztonsági és egyéb szabályokról, akkor azok maguktól fognak kialakulni, mégpedig a vállalatok szája íze szerint.

A helyzetet nehezíti, hogy a társadalmi változások nem jönnek egyik pillanatról a másikra. Az ideális persze az lenne, ha számos kísérlet és gyakorlati tapasztalat után alkotnák meg az országok a vonatkozó stratégiákat. Ezeket pedig aztán megosztanák másokkal, így egymás hibáiból és eredményeiből kölcsönösen profitálhatna minden állam.

És, mielőtt azt gondolnánk, hogy ez már nagyon utópisztikus elképzelés, érdemes megjegyezni, hogy néhány ország elindult ezen az úton. Szingapúr kormányzatának élethosszig tartó tanulást népszerűsítő intézkedései például nemzetközi érdeklődést váltottak ki. A szakértők szerint ugyan egyáltalán nem biztos, hogy a kívánt eredményt hozzák a lépések, de a kicsi távol-keleti ország legalább jó irányban tapogatózik.