Sokszorosan is ráfázott egy amerikai hekker, aki kormányzati rendszerekbe tört be. Amellett, hogy hosszú időt kell rácsok mögött töltenie, még egy csomó pénzt is fizethet. A súlyos börtönbüntetést a hekkelésért kapta, a pénzbüntetés egy részét pedig azért, mert nem fizetett gyerektartást. Ráadásul a két ügy össze is függ.
Az eset olyannyira extrém, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium kiadott róla egy közleményt. A most 39 éves Jesse Kipfet ugyanis azért ítélte a bíróság 81 hónap börtönre, mert saját halált hekkelt magának, így akarván megszabadulni gyerektartási kötelezettsége alól.
A bíróság végül számítógépes csalás és személyazonosság-lopás miatt ítélte el. És persze az elmaradt tartásdíjat is megfejelték a bírák.
A hekkeléshez Kipf ellopta egy orvos hitelesítő adatait, melyek segítségével tavaly januárban be tudott lépni Hawaii állam halotti anyakönyvi rendszerébe. A rendszerben létrehozzon egy "esetet", amely az ő halálát rögzítette. Kipf nem végzett félmunkát: elkészítette a saját halotti anyakönyvét, amit aztán az orvos ellopott digitális aláírásával igazolt. A papírmunka rendben ment, így a hekker számos kormányzati adatbázisba már elhunytként került át.
Amennyire profinak bizonyult Kipf az állami rendszerek feltörésében, olyan amatőr volt a bizonyítékok eltüntetésében. A bíróság még arra is talált bizonyítékot, hogy mindezt a gyerektartás megúszása miatt csinálta. Laptoján a személyazonosításra alkalmas adatokat tartalmazó adatbázisokat (pl. társadalombiztosítási számok, orvosi nyilvántartások) mellett megtalálták a keresési előzményeket is, melyekből kiderült, hogy többször rákeresett olyan témákra, amelyek a tartásdíj megszüntetéséről szóltak a fizetésre kötelezett halála esetén.
Egy halott ne ugráljon...
De ettől még akár meg is úszhatta volna. Csakhogy túlságosan élvezte az életet. Úgy látszik, saját megrendezett halála felszabadítólag hatott rá. Rájött például, hogy akár komolyabb biznisszé is fejleszthetné, ami az ő életét sínre tette, ráadásul a büntetetéstől sem kellett tartania, hiszen már eltemették. Újabb hitelesítő adatokat lopott, melyekkel betört más államok halotti (és egyéb) nyilvántartásaiba, de magáncégek hálózaiban szintén garázdálkodott. Végül akkor figyeltek fel rá a nyomozók, amikor a megszerzett adatokat és hozzáféréseket értékesíteni próbálta a dark weben. A nyomozók arra vonatkozóan is találtak információkat, hogy Kipf a megszerzett adatokat algériai, oroszországi és ukrajnai magánszemélyeknek adta el.
A bíróság keményen büntetett. Bár Kip minden vádpontban elismerte bűnösségét, a bíró úgy döntött, legkorábban öt év és nyolc hónap múlva szabadulhat, utána pedig három évre pártfogói felügyelet alá kerül. Ráadásul ki kell fizetnie több mint 195 ezer dollárt részben az elmaradt gyerektartás, részben a különböző számítógépes rendszerekben okozott károk miatt. Az állami halotti anyakönyvi rendszerek javításáért példul közel 80 ezer dollár kértérítésre kötelezték a hekkert.
Kipfnek nem ez az első mélyebb kapcsolata a digitális világgal. Korábban már elítélték lopott hitelkártyák használata miatt is.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak