Mostantól a Facebook oldalak adminisztrátorai a mobil eszközökről érkező látogatókat is nyomon követhetik a statisztikákban. Ez az alapvető fejlesztés több okból is indokolt, ám meglehetősen késői, hiszen például a Google webanalitikai alkalmazása ezt már időtlen idők óta képes kezelni. Jelenleg a régió fejlettségétől függően a Facebook-látogatók harmada-fele telefonról, táblagépről éri el az oldalt, így várható, hogy az elkövetkező napokban jelentősen átrendeződnek az eddig csak asztali gépekről érkező aktivitást mutató számsorok.

Adatfeldolgozás ■ Egy dolog persze a nyers adat, és egy teljesen másik annak értelmes feldolgozása, amire alapozva aztán reális, üzletmenet szempontjából is helytálló következtetéseket lehet levonni. Egy közösségi analitikával foglalkozó cég friss blogposztjában nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az eddig szinte minden esetben elsődleges facebookos mutatószámként használt Engagement Rate nem azt és nem úgy méri, mint ahogy az a definíciójából következne.  

A magyarul némileg sután aktivitási rátának hívható mutatószám a közmegegyezés szerint azt mutatja, milyen arányban kerülnek interakcióba a facebookozók bejegyzéseinkkel egy adott időszak alatt. A formula a következő:


Azaz a lájkok, a kommentek és a megosztások összegének és a teljes követői bázisnak az aránya adja a végős százalékot. Tehát ha egy 10 ezer fős táborral rendelkező oldal kap 20 lájkot, 10 kommentet és 5 megosztást, az 0,35 százalékos Engagement Rate-et jelent.

Elveszett érdeklődés ■ A hivatkozott blog szerzője azonban rámutat a formula számos hiányosságára. Például ebben nincs benne a megosztott videótartalmakat a Facebookon ténylegesen lejátszó emberek aktivitása, vagy a bejegyzésekben elhelyezett linkekre érkező kattintások. Ezek vitathatatlanul kimerítik a tartalommal interakcióba lépő internetező fogalmát, így az eddig általánosan használt mérőszám semmiképpen sem mutathat pontos képet.



A másik nagy probléma az egyenlet alsó részével van. Az osztás vonal feletti elemei ugyanis olyan emberektől is származhatnak, akik nem az oldalunk követői, miközben ez utóbbinak méretével állítjuk arányba, azaz a körtét osztjuk az almával.

Mint a saját oldalunkról vett példa is mutatja, a megosztások és tetszésnyilvánítások miatt könnyen előfordulhat, hogy a megnyilvánulásunk lényegesen több ember üzenőfalán bukkan fel, mint ahány látogatónk van. Tulajdonképpen ebben rejlik a közösségi média lényege, és pont ezért furcsa, hogy nem a valódi elérést, hanem az oldal követőinek a számát veszi viszonyítási alapnak az Engagement Rate.

Az új mérőszám ■ Természetesen posztjában egy újfajta megoldást is kínál a tartalom hatékonyságának mérésére a webanalitikai vállalkozás, amely a következő képlettel számolható:

Itt Users Engaged címszó alatt a teljes, aktivitást mutató közönséget értik, azaz nem csupán a lájkokat, megosztásokat, kommenteket, hanem a megtekintett képeket, videókat, a bejegyzésekben lekattintott linkeket is ide veszik. A bejegyzések száma azért fontos tényező, mert nyilván nem mindegy, hogy egy hét alatt egyetlen bejegyzésünk volt, vagy napi 5-6-tal szőnyegbombáztuk rajongóinkat.

A képlet abból a szempontból erősen egyszerűsít, hogy a posztolási gyakoriság egy ideig valóban növeli az aktivitás esélyét, ám a hírdömping könnyen a visszafelé sülhet el, és leiratkozások, bejegyzéselrejtések formájában veszítünk a figyelemből. Végezetül az egészet a ténylegesen elért emberek (követők és nem követők) számával osztva kaphatunk egy valósághoz közelebbi százalékot.

Legalábbis így véli a Wise Metrics posztolója, de mi kíváncsian várjuk olvasóink véleményét is!