Arról már írtunk a Bitport virtuális hasábjain, mire kell odafigyelni számítógépek, notebookok és egyéb eszközök nyári üzemeltetésével kapcsolatban, azonban a tél is tartogat veszélyeket. Persze egy nagy előnye egyértelműen van a hideg évszaknak a nyárral szemben: ugyan a hőgutában még mindig nem egyértelmű és általános a légkondícionálás használata, télen viszont teljesen magától értetődő, hogy fűtünk odabent. A problémák épp ott kezdődnek, hogy az egyre mobilabb használat miatt egyre több eszközt hurcolunk magunkkal és igyekszünk használni is útközben.

Elfagyott bitek ■ Alapvetően persze minden számítógéppel és számítástechnikai eszközzel kapcsolatban azt halljuk: minél hidegebb van, annál jobb. Tény, hogy a túlmelegedő processzorok és egyéb alkatrészek számára megváltás, ha nem hőgutában kell nagy nehezen szinten tartani a hőmérsékletüket, de azért "lefelé" is vannak határok.


Mindenképpen érdemes megkülönbözteti, hogy használni vagy csupán szállítani szeretnénk a hidegben eszközeinket. A legtöbb gyártó a garancia-papírokon vagy a használati utasításban kétféle intervallumot különböztet meg: a cikk írásához használt Acer notebook például a gyártó szerint 5 és 35 Celsius fok között üzemeltethető biztonságosan, szállítani pedig -20 és 60 fokos külső hőmérséklet között lehet.

A hideg elsődleges következménye az egyes alkatrészek ideiglenes vagy akár végleges meghibásodása: az alacsony hőmérsékletekre például az LCD panelek, vagy épp az akkumulátorok tudnak igen érzékenyen reagálni, de a sok különféle alkatrészből álló alaplapok és egyéb alkotóelemek is tönkremehetnek, ha a különféle anyagok más és más mértékben zsugorodnak össze a hideg hatására. Érdemes tehát minden "téli séta" előtt tájékozódni az adott eszköz ajánlott használati körülményeiről - ha a gyártó ezt külön nem jelzi a dokumentációban, érdemes ügyfélszolgálat vagy szerviz tanácsát kérni.

Fontos az is, hogy egy hideg környezetben tett utazás után a meleg szobában vagy irodában ne kapcsoljuk be azonnal az eszközt: a hirtelen hőváltozás ugyanis szintén fizikai károsodást okozhat. Hagyjuk a gépet átlagos hőmérsékleten "pihenni", és ha már tapintásra sem hideg például a notebook kijelzőjének felülete vagy alsó panelje, viszonylagos biztonsággal kezdhetjük használni.

Tél volt, hó esett, és jöttek a szervizek ■ Nem csak a hideg szed azonban "műszaki áldozatokat". Havazásban sem érdemes használni a legtöbb eszközt, ne felejtsük ugyanis el, hogy a szilárdnak, könnyen lesöpörhetőnek tűnő hópelyhek valójában vízből vannak, a hatásuk tehát szinte megegyezik azzal, mintha esőben próbálnánk számítógépet üzemeltetni. A gép borítására kerülő hópelyhek, de akár a szemmel láthatatlanul megfagyó pára és dér már fagyott formában is rövidzárlatokat és egyéb hibákat okozhat az eszközök belsejében, ráadásul a meleg belső alkatrészek hőjétől megolvadva már tényleg víz formájában indul a belső károkozás.


Ne higgyük ráadásul, hogy csak "nyitott" házban vagy borításban lévő eszközök károsodhatnak így. Érdemes kipróbálni hogy pár órára kint hagyunk egy tokjába csukott CD-t vagy DVD-t az ablakpárkányon: ha bevesszük, észrevehetjük, hogy a lemez felszínét a csukott tok ellenére pára borítja. A számítógépházak is így működnek, egyikük sem zár hermetikusan, kivéve a kifejezetten ilyen célokra tervezett modelleké (itt se keverjük össze azonban a cseppállóságot a vízállósággal). A billentyűzet nyílásain a periféria-csatlakozókon és a ház illesztésein akkor is beszivároghat nedvesség, ha azok rései szemmel nem is láthatók.

Érdemes tehát a hidegben való szállításhoz is meleg, lehetőség szerint vízhatlan csomagolást (notebook-táskát, telefontokot, vagy egyéb megoldást) választani, és lehetőleg a kulcsaink keresgélése közben ne a hóba támasztani a papírdobozban hordozott PC-t...