A Twitter saját statisztikái és a külső szakemberek becslései ezek szerint lényegesen eltérnek egymástól, ami legújabban az Elon Musk nevével fémjelzett, 44 milliárd dollár értékű felvásárlás során került a figyelem középpontjába. A legmilliárdosabb milliárdos pénteken közölte, hogy a felvásárlási ajánlatot "átmenetileg felfüggesztették", hogy releváns információt szerezzenek a hamis Twitter-fiókok számáról. Ez természetesen nagyban befolyásolhatja a közösségimédia-szolgáltató értékét, és adott esetben okot adhat nem csak a kialkudott vételár leszorítására, de akár az üzletből való kihátrálásra is. Erre a kommentárok szerint Musknak minden oka meglenne, figyelembe véve a szabályozási környezet alakulását.

Bár a hirtelen jött felismerés egész biztosan csak Musk tárgyalási taktikájának a része, a Twitteren működő szoftverrobotok valós számáról valóban nem tudunk sokat – sőt már az sem egészen egyértelmű, hogy miként kell meghatározni az ilyen fiókokat, és mit lehet kezdeni velük. A közösségimédia-platform legutóbb május 2-án közölt adatokat azzal kapcsolatban, hogy 229 millió, napi szinten aktív felhasználójának kevesebb mint 5 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. A fiókok mintájának belső felülvizsgálatáról szólva azonban nem pontosította, hogy ez a mennyiség hogyan függ össze a máskülönben engedélyezett automatizált, parodisztikus vagy álnéven működő profilokkal.

Még a probléma meghatározása sem egyszerű

A Reuters beszámolója szerint a Twitter nem válaszolt a hírügynökség vonatkozó kérdéseire, de független kutatók becslése szerint a Twitter-profilok 9-15 százaléka lehet automatizált fiók vagy szoftverrobot. A kamu identitások kiszűrésére szakosodott, izraeli Cyabra szerint például a szolgáltató jelentősen alulbecsüli a tényleges rátát, és a valóságban 13,7 százalék körül lehet a szabálytalanul létrehozott és üzemeltetett felhasználói profilok aránya. A Twitter szabályai egyébként tiltják a személyes adatokkal való visszaélést és a spamet, a hamis fiókokat pedig elvileg blokkolják, ha kiderül, hogy azok célja mások megtévesztése vagy manipulálása, azzal összefüggő kampányok koordinálása vagy az elkötelezettség mesterséges növelése.

Érdemes megjegyezni, hogy a Facebookot és Instagramot futtató Meta negyedik negyedéves adataiban ugyancsak 5 százalék körüli hamis profil szerepel, hozzátéve, hogy ezek 11 százaléka duplikátum, tehát több fiókkal is rendelkező felhasználókhoz tartozik. Ezt a gyakorlatot a Twitter a maga részéről elfogadhatónak tekinti, de az évek során több látványos intézkedést is tett a spam visszaszorítására: 2018-ban felvásárolta az erre szakosodott Smyte nevű céget, és több hullámban is eltávolított egy nagy csomó gyanús profilt, aminek következtében felhasználóinak száma és részvényárfolyama is időlegesen visszaesett. Eközben a Reuters belső forrásaira hivatkozva azt írja, hogy az ilyen azonosságok mérését és észlelését sokan még a Twitter saját alkalmazottai közül sem tartják jól definiáltnak vagy egyértelműnek.

A hírügynökség által idézett egyik kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a Twitter ugyan egyre agresszívabban lép fel az ilyen tevékenység ellen, de a manipulációs eszközök is egyre szofisztikáltabbak, a robotok és emberek által közösen kezelt fiókok és hálózatok pedig nem csak elárasztják a közösségi teret, de rendszeresen törlik is saját tartalmaikat, hogy utólag nehezebb legyen felderíteni őket. A robotok márpedig viszonylag kis számban is jelentős hálózati hatást képesek generálni: a Carnegie Mellon Egyetem egyik 2020-as elemzése a világjárvánnyal kapcsolatos álhírek terjedését vizsgálta, és azt találta, hogy legbefolyásosabb retweeterek ötből négy esetben éppen ilyen szoftverrobotok voltak.