Tapintásérzékeléssel működnek már ma is az érintőképernyők és a laptopok "tapipadjai", de ezek gyártása még mindig költséges, továbbá az érintőképernyők használata során sokszor adódhat probléma azok pontatlansága miatt.
A 3Plast konzorcium kutatói a Fraunhofer Institut vezetésével most új technológiát dolgoztak ki: fóliára nyomtatható, ezért olcsón előállítható és bármilyen tárgyon könnyen elhelyezhető szenzort készítettek. Az ilyen szerkezetek nem csak a nyomást, hanem a legkisebb hőmérsékletváltozást is érzékelik.
A polimerekből felépülő eszköz a mai technológiákkal is nagy mennyiségben és olcsón nyomtatható; az igazi újdonságot az erősítőként beépített organikus tranzisztorok adják. Ezek ugyanis szintén érzékelik a nyomást, így a felületen nincsenek érzéketlen pontok.
A mobiltelefonokban is megjelenhet | A gyártás megtervezésekor a legnagyobb nehézségnek a nyomtatható tranzisztorok előállítása ígérkezett, ehhez igen vékony szigetelések készítése szükséges. A kutatóknak sikerült olyan eljárást kidolgozni, amellyel mindössze 100 nanométeres vastagságú szigetelések is előállíthatók. Ennek köszönhetően már el is készült egy polimerre nyomtatott prototípus.
Mivel a projektben a Motorola is részt vesz, az innováció hamarosan a mobiltelefonokban is megjelenhet. Segítségével a kikapcsolt telefon egy mozdulattal már rögtön a kívánt programba jelentkezik be. A flexibilis szenzor nagy felületen is elkészíthető lesz, így a robotok tapintása komolyan fejlődhet. De akár olyan egyszerű, napi használatú szerkezetek formájában is segítheti az életünket az újítás, mint a lapos villanykapcsolók.
(A cikk a Figyelő 2010/16. számában jelent meg.)
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?