Révbe ért a 2010-es Innovációs TechShow-n bemutatott magyar fejlesztés, az MG3: a Magyar Telekom által felkarolt webrádió ZeneCenter néven hivatalosan is elindult, hogy mindenki által elérhető "mini áron" küzdjön a zenei kalózkodás ellen.
A zeneipar minden résztvevőjének - a zenészektől a kiadókig - úgy hiányzik valamilyen életképes digitális terjesztési megoldás, mint a falat kenyér. Az illegális letöltésekkel még a legnagyobbak is alig tudnak lépést tartani, a CD-forgalmazás gyakorlatilag összeomlott, a digitális értékesítés pedig a legnagyobbakon kívül nem számít sikertörténetnek. A hazai fejlesztésű ZeneCenter egy apró reménysugár lehet, főleg egy nagy partner neve alatt.


Vásárolni? Zenét? 1999 óta folyamatosan csökken a globális zenei piac, ettől az évtől kezdve egyre kevesebbet költenek zenei hanghordozókra (beleértve a digitális változatokat is) az emberek. Az utolsó jó évben 27,3 milliárd dollár értékben költöttek hangfelvételekre a zenehallgatók, tavaly viszont ennek alig fele, 15 milliárd került a kiadók és forgalmazók kasszájába (a zenészekébe tehát még kevesebb). Ebből a 15 milliárdból ráadásul még mindig csak 4,6 milliárdos volt a digitális zenei termékek forgalma, tehát egyértelműen látszik, hogy az új technológiából származó bevétel egyáltalán nem pótolja a fizikai hanghordozók visszaeséséből származó mínuszokat.

Éppen ezért minden olyan megoldás üdvözítő, amely valamilyen módon mégis megpróbál legális módokat kínálni a zenehallgatásra. A letöltőoldalak, például az iTunes csak a felhasználók egy szűkebb rétegét fogják meg: az aktív internethasználó fiatalok közül sokan gondolják úgy, hogy ha a weben fizetés nélkül is elérhetőek a zenék, nincs értelme pénzt költeni egy ugyanolyan digitális felvételért. Abba a kérdéskörbe most ne menjünk bele, honnan lesz akkor a zenészeknek pénzük új lemezeket felvenni, turnékat szervezni, klipeket készíteni...


Rádió ízlés szerint A hazai fejlesztésű MG3 platformot a 2010-es Innovációs TechShow-n láttuk először, akkor videón is megmutattuk a megoldás működését. Az interaktív webrádióhoz már akkor is partnert kerestek a fejlesztők, végül a Magyar Telekom karolta fel a projektet, amely október 18-án indult el "élesben".

A ZeneCenter lényege, hogy a regisztrált felhasználók vagy előadók, vagy stílusok beállításával lejátszási listákat állíthatnak össze, és ezeket akár meg is oszthatják egymással. Ezek a "mood" névre keresztelt listáknak a lényege, hogy a hallgató preferenciáit figyelembe véve válogat előadókat a rendszer, így egyfajta befolyásolható rádióadást hallgathatunk aktuális hangulatunknak vagy kedvenc stílusainknak megfelelően. Az ötletes felületen olyan finomhangolásra is lehetőségünk van, mint például a kiválasztott zenekarok vagy stílusok "súlyozása", amikor egyszerű kattintással és húzással adhatjuk meg, milyen arányban válogasson a megadott előadók közül a rendszer.

Webáruházzá változik a YouTube
Magyarok fejlesztik a jövő rádióját
Mindent a fülnek: zene okostelefonon

Az én olcsó rádióm A regisztrációhoz kötött szolgáltatás az első hónapban ingyenesen vehető igénybe, de a fizetős időszakban is rendkívül alacsony díjért, mindössze 300 forintért használhatjuk a ZeneCentert. Jó kérdés persze, hogy ennyire padlóra küldött áron mi jut a kiadóknak és előadóknak, hiszen ha valaki folyamatosan hallgat zenéket egy hónapon át mindössze egy buszjegy áráért, egyetlen előadó még a legjobb esetben is alig pár forintnyi részesedést vehet számításba.

A legnagyobb lemezkiadók már csatlakoztak a rendszerhez, a Warner, az EMI, a Universal és a Sony kiadványai egyre nagyobb számban szerepelnek a kínálatban, a cél pedig minden bizonnyal a további hivatalos partnerek "becsalogatása". A felhasználók egyelőre nem tölthetnek fel saját dalokat a rendszerbe, erre a szolgáltatás segédlete szerint még nincsenek konkrét tervek.

A legfrissebb trendeket követve okostelefonos alkalmazás formájában is elérhető már a ZeneCenter, az androidos app már a Marketen is megtalálható, iPhone-osok pedig hamarosan szintén letölthetik az App Store-ból. A mobil eszközökkel viszont érdemes óvatosan bánni, mivel a 3G-használat során ketyeg az adatforgalom, és könnyen túlléphető a havi keret.

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.