Az érintőkijelzők divatját erősen meglódította a Windows 8 érkezése. Az okostelefonokon és tableteken megszokott beviteli forma lassan beszivárog a notebookok világába, és még tovább: a Fujitsu kínálatában az érintőképernyők a spájz helyett már az asztali egybegépekben vannak.
Hirdetés
 
Az asztali gépek esetében talán még kissé furcsának tűnhet az érintőkijelző alkalmazása. Talán csak pár év múlva tisztul le, a felhasználók megszokják-e, hogy maguk előtt matassanak egy 20-27 hüvelykes nagy monitoron, majd kicsit később az ujjnyomok között lavírozzanak az egérrel. Viszont több olyan terület is akad, ahol az érintéses vezérlés valóban kitörhet a tabletek világából. Hirtelen felhozott példaként egy háromdimenziós tervező szoftverben valóban hatásos és életszerű lehet az objektumokat kézzel forgatni, a tervek rétegei között ujjmozdulatokkal navigálni, és egy ilyen komplex alkalmazás már meghaladja az érintős kézi eszközök hardveres tudását.

Az asztalokra természetesen legelőször a mobil eszközök világából legtöbbet merítő kompakt egybegépek vihetik el az érintős technológiát: a Fujitsu All-in-One megoldása is a két világ összefésülésében jeleskedik.





Nem gyenge eresztés Aki az egybegépekkel kapcsolatban még a pár évvel ezelőtti gyakorlatra gondol a monitorokba préselt gyenge hardverekkel, limitált használati élménnyel, az Esprimo X913-T esetében kellemesen csalódik. A nagy kijelző alatti stílusos gépházban kiépítéstől függően Intel Core i3 vagy Core i5 processzort és akár 16 gigabájtnyi DDR3 memóriát találunk a hagyományos merevlemez vagy éppen SSD kíséretében.

A nálunk járt modellben egy i5-3470T processzor dolgozott 2,9 gigahertzes órajellel, 2×2 gigabájtnyi DDR3-1600 memória kíséretében. A merevlemez a legolcsóbb konfigurációban elérhető, 320 gigabájtos, 5400 rpm-es WD modell volt, de az árlistában természetesen gyorsabb és nagyobb hagyományos diszkek és SSD opciók is választhatók.

Kívülről a gépházat elegánsan egyszerűre vették a Fujitsu mérnökei. A felülről kissé hajlított megoldás borítása alapvetően fekete polikarbonát, ám az előlapi kezelőszerveknél egy pár centiméteres szálcsiszolt fémfelület díszeleg. A felső panel nagy részét elfoglalják a szellőzésre használt vízszintes nyílások, a felhasználó felőli vékony kereten pedig az alapvető kezelőszerveket találjuk, valahogy úgy, mint egy komolyabb monitoron. Az elrendezés nem véletlen: ezek a gombok alapvetően a kijelző beállítására, az on-screen menü vezérlésére szolgálnak, mellettük középen helyezték el a jól elkülönülő bekapcsológombot.





Bal oldalon egy piros díszcsík alatt két USB 3.0 csatlakozót, valamint egy audio- és egy mikrofon-jacket találunk, valamint egy Kensington lock aljzatot. A hátoldalon két USB 2.0 és két USB 3.0 kapu, egy DVI monitor-csatlakozó, valamint egy gigabites Ethernet port fért el, valamint ide is jutott a szellőzőnyílásokból.

Működés közben egyébként szinte a végletekig csendes az Esprimo X913-T, csupán több erőforrásigényes alkalmazás és folyamat együttes elindításakor generált némi óvatos "szélzajt". Eközben a lefuttatott tesztek szerint az izmosabb asztali konfigurációkat is megszégyenítő eredményeket produkált a rendszer, legfőképp a memóriahasználat terén. A processzorteszteken közepesen erősnek bizonyult az i5-alapokon működő gép, amely még mindig jóval túlmutat a néhány éve megszokott, hardveresen gyengécske egybegépek teljesítményén. A használati élmény egy stabilan üzemelő, gyorsan reagáló, megbízható összképet mutatott, még a jelenlegi összeállítással is, a memória- és merevlemez-opciók kihasználásával pedig már tényleg összerakható egy olyan asztali gép, amely mérföldekkel többre képes annál, hogy exkluzív irodai asztalok díszeként vagy titkárnői gépként funkcionáljon.





Tábla az asztalon A Fujitsu AiO gépének egyik legfontosabb része az érintőkijelző: a 23,1 hüvelykes panel körül kétoldalt és felül 2-2 centis, alul pedig 2,6 centiméteres fekete káva található, erre került a Fujitsu logo is. Az érintőképernyő természetesen azzal jár, hogy a matt kijelzők szerelmeseinek meg kell szokniuk a könnyen becsillanó üveget, mindenesetre a színek és a kontraszt ereje meggyőző. Az 1920×1080 képpontos natív felbontás mellett a Windows 8 kezelőfelületétől a grafikai alkalmazások apró finomságaiig minden részletes és szép rajzolatú, és bár az Intel HD Graphics 2500 vezérlő nem a textúra- és poligonmilliókkal ddobálózó játékokra lett kitalálva, minden más területen (beleértve a HD felbontású videólejátszást is) tökéletesen dolgozik. Az érintésre gyorsan és szaggatásmentesen reagál a panel, amely tíz ujj megkülönböztetésére képes egy időben.

A kijelzőt a gép hátsó szélétől induló, stabil talpra helyezték, amely oldalirányba ugyan nem mozgatható (bár a gép kis mérete miatt ezt megtehetjük az AiO egészével, és máris megoldottuk a problémát), viszont a két zsanérral sokféleképpen pozicionálhatjuk, a függőlegestől a vízszintesen át egészen odáig, hogy a kijelző alját szinte letámasztjuk a gépház elé. Érdekes technológiai trükköt is épített a kijelzőbe a Fujitsu, olyasmit, amivel a Samsung is próbálkozott a Galaxy S III-ban: a gép – elvileg – reagál arra, hogy ül-e előtte valaki. Ezt az Exprimo X913-T esetében egy hangérzékelő biztosítja, amely a hanghullámok visszaverődéséből következtet arra, üres-e a felhasználó széke. (A mozdulatlan irodai alvás ellen viszont nem véd).




Kiegészítőként egy egyedi tervezésű, mikrofonnal kiegészített webkamerát lehet pattintani a kijelző tetejére, ehhez csupán egy dupla csatlakozót rejtő apró panelt kell eltávolítani, így a kamera fixen felhelyezhető az eszköz tetejére.

A Windows 8 Pro változatát futtató tesztpéldány használata során egy sokoldalú, irodai alapeszköznél jóval többre hivatott gépnek ismertük meg az Esprimo X913-T-t, amelynek sikerét már csak az árak befolyásolhatják, ezen a téren viszont egyelőre nincs hivatalos hazai információ.

Munka táblával: Fujitsu Stylistic M532 tablet teszt
Windows 8-as Terminátor: Dell Inspiron 5521 teszt
IFA 2012: egybegépek, érintők, nyolcasok


Indiai tehenek állnak az egyik legnagyobb szabású MI-program mögött

Az indiai Gudzsarátban zajlik a mesterséges intelligencia által vezérelt tejgazdálkodás eddigi legambiciózusabb alkalmazása, ami új szintre emelné a hatékonyságot világ legnagyobb tejtermelő országában.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.