Japán tudósok az angol tudósokkal vetekedő felfedezése, hogy lehet – mert kell – védekezni a különböző arcfelismerő alkalmazásokkal szemben.
A Tokióban működő Japán
Nemzeti Informatikai Intézet egy kutatója, Isao Echizen és Seiichi Gohshi, a
Kogakuin Egyetem professzora – akinek egyik fő kutatási területe a videofeldolgozás –
kifejlesztett egy eszközt, ami a kezdeti eredmények szerint hatékony fegyver lehet a személyiségi jogok megvédésének a neten. A fegyver jelen esetben egy szemüveg, amely megzavarja a különböző arcfelismerő technológiákat olyan módon, hogy eközben a szemüveg viselőjének a látását egyáltalán nem befolyásolja.

Divatos? Egy biztos: extrém!
Kéretlen arcfelismerés kiiktatva ■ A két kutató elsősorban az online keresők és social network oldalak arcfelismerési alkalmazásai ellen akarják bevetni a találmányukat – a magánélet védelmében. A szemüvegbe, infravörös fényforrásokat építettek, pontosan azokra a helyekre, amelyeket az arcfelismerő algoritmusok kiemelten kezelnek. A fényforrás olyan torzító jeleket visz a felismerés folyamatába, miáltal az adott alkalmazás képtelen lesz azonosítani az arcot.
A szemüveg egyelőre zsebben hordható áramforrással működik, de már dolgoznak a szemüveg testébe épített akkumulátoros változaton is.
És még mielőtt valaki előhozakodnak azzal, hogy mindez egy napszemüveggel is megoldható, ki kell ábrándítanunk. Ugyanis maga az ötlet is onnan jött, hogy a kutatók felfedezték: a Google arcfelismerési technológiája képes volt arra, hogy egy személyt azonosítson öt alkalommal is annak ellenére, hogy az illető minden alkalommal más napszemüveget viselt, és a kamera más szögből rögzítette az arcát.

A felismeréshez keiemlten fontos terület kikapcsolt (fent)
és bekapcsolt fényforrásokkal
Erőmet csak jóra használom! ■ A bűnüldöző szervek már jó ideje használják szerte a világon több-kevesebb sikerrel. Ugyanakkor a kép- és videofeldolgozás fejlődésével párhuzamosan a technológia egyre inkább beszivárog a mindennapi életünkbe. Például egyes boltokban az arcfelismerést is felhasználják arra, hogy adatokat gyűjtsenek a vásárlók szokásairól. Mivel egyéb azonosítót nem kérhetnek tőlük minden vásárlás alkalmával, az arcuk alapján tudják azonosítani visszatérő vásárlókat. Más kérdés persze, hogy ez például számtalan személyiségjogi és adatkezelési problémát felvet.
A japán kutatók szemüvegével kapcsolatban eszünkbe juthat Elton John, aki azért visel napszemüveget, hogy ne ismerjék fel. Ám ha megjelenik valahol extravagáns szemüvegében, egyből felteszik az embereke a kérdést: Ki az a fura fickó ott napszemüvegben? Csak nem Elton John?!