Elképzelhető, hogy a skót Strathclyde Egyetem fogja szállítani a jövő adatovábbítási megoldását, legalábbis az erre a célra alapított Intelligent Lighting Center (ILC) már megkezdte a kutatásokat. A négy évig tartó, 4,6 millió fontból gazdálkodó projektet az Egyesült Királyság Mérnöki és Fizika Tudományi Kutató Tanácsa (EPSRC) indította útjára, a cél pedig az egyelőre titokzatosan hangzó “Ultra-parallel látható fényen alapuló kommunikáció”, vagyis UP-VLC megvalósítása. 

A Li-Fi lehet az új Wi-Fi ■ A program célja egy olyan adattovábbító technológia kidolgozása, ami a szilárdtest-világításon (solid state lightning) alapszik, amikor is a fényforrás egyszerre lát el világítási feladatot és szolgál szélessávú adattovábbító csatornaként is. A Wi-Fi mintájára Li-Fi-nek  keresztelt megoldást a hagyományos rádió- és mikrohullámú technológiák kiegészítőjének szánják. Mindezek tudományos alapja és jelentősége már jó ideje ismert világszerte, viszont az előbb említett szervezetek most arra keresik a választ, hogy a gyakorlatban hol és hogyan lehetne hasznosítani mindezt.
 

“Képzeljenek el egy LED-ekből álló, egybefüggő fényfalat az autópálya mentén, ami egyrészt megvilágítja az utat, kijelzi a legfrissebb közlekedési információkat, és ezzel együtt vezeték nélkül információt biztosít az utazóknak, ami a notebookok, táblagépek és mobilok kijelzőjén jelenhet meg”, fest fel egy izgalmas jövőképet Martin Dawson, a Strathclyde Egyetem egyik professzora. Egy LED egy másodperc alatt ezerszer is képes ki- és bekapcsolni, a villogások időtartamának megfelelő szabályozásával pedig lehetőség nyílik digitális információt eljuttatni egy annak fogadására felkészített PC-re, vagy egyéb elektronikai eszközre. 

A megoldás: mikron méretű LED-ek ■ Az alapok tehát megvannak, az újítás viszont abban állna, hogy jóval kisebb, mikron méretű, gallium nitrid alapú LED-eket használnának, amelyek 1000-szer gyorsabb fénykibocsátásra képesek, aminek következtében a az adatátvitel is jóval tempósabb. A másik előny a méretből adódik, hiszen annyira apró LED-ekről van szó, hogy így ezekből 1000 darab elfér egy eddig használt fényforrás helyén. Ezeken kívül energiahatékonyságban is kiemelkedő a Li-Fi, arról nem is beszálve, hogy nem terheli tovább a már most is túlzsúfolt frekvenciákat, nincs szükség antennákra és az interferencia problémája is kiküszöbölhető vele.
 


A minatűrizálás ilyen foka lehetővé teszi, hogy egy-egy mikron méretű LED-sáv egyszerre több feladatot is ellásson.Például míg az egyik csoportja megvilágítja egy repülőgép, tárgyalóterem, vagy éppen nappali belterét, addig egy másik részük vizuális információval szolgál, a harmadik csoport pedig az internethozzáférést adja. A kutatók felvázoltak egy olyan lehetőséget is, amiben a technológia érzékelési feladatokat látna el. Képzeljünk egy speciális fényforrással ellátott mobiltelefont, amelyet egy elektronikus árcédulára irányítva leolvassa és a mobil kijelzőjén megjeleníti a termék vételárát.
 

A 2012 őszén induló négy éves kutatási folyamat tehát 2016-ban fejeződik be, és jó nyomon jár az olvasó, ha azt gondolja, hogy még jó pár évet várnunk kell a Li-Fi megjelenésére a hétköznapokban. Azért szerencsére a szakemberek belátható időn belül megvalósíthatónak tartják az ötletet, Martin Dawson szerint “egy olyan technológiáról van szó, amely az emberi élet minden aspektusát érinteni fogja egy évtizeden belül”.