Két év óta dinamikusan tör előre a tengerentúlon a digitális könyv, és tavaly a szerzői kiadásban megjelent művek is csúcsokat döntöttek. A szerzői kiadás azért is jelent új színt a könyvkiadásban, mert minden idők legolcsóbb könyveit kaphatja meg általuk az olvasó. Az európai könyvpiac is évről évre szűkül, és a digitális könyvkiadás mentőöv lehet a könyves cégek számára. Az európai könyvkiadók szövetsége 2011 januárja óta lobbizik az Európai Bizottságnál azért, hogy a digitális könyv is ugyanolyan adókedvezményben részesüljön, mint papíralapú társa. A kanadai parlament március havát az elektronikus könyvolvasók hónapjának nyilvánította, és láthatóan az e-könyvek sikere a tengerentúlon töretlen.

Kispályás ■ Magyarországon más a helyzet: a digitális könyvek piaci részesedése fél százalék alatti. A tábla PC-k, az elektronikus könyvolvasó-készülékek, a nagyobb kijelzős mobiltelefonok elterjedésével várhatóan ez az arány is nőhet. A szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadás területére. A korábbi eljárás - amely szerint a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál – mellett a szerző napjainkban aktív szereplőjévé lett a könyve sorsának. Ezt a trendet próbálja meglovagolni a nemrégiben alakult Publio Kiadó, amelynek célja, hogy a szerzők számára biztosítson terepet műveik kiadásához, gondozásához. Korábban is volt független, szerzői kiadás szerte a világon, de ez az irány az internet megjelenésével „intézményesült”. Sorra alakultak azok a portálok, ahol az alkotók maguk árulhatják könyveiket. A legnagyobb, a SmashWords immár 100 ezer könyvet árul 33 ezer szerzőtől, komoly sikerrel.

A kiadó célja, hogy mind többekben keltse fel az igényt, hogy gondolataikat könyv formában tegyék közzé, és akár a blogok füzéréből, tényfeltáró riportokból, visszaemlékezésekből, tudományos munkákból is létrejöjjön egy nagyobb lélegzetű alkotás. A Publio üzleti modelljében a szerző az eladási ár hetven százalékát kapja jogdíjként. Mivel ez legalább 50-60 százalékkal előnyösebb, mint a nyomtatásban történő forgalmazás, így a teljes ár is alacsonyan maradhat. A szerző saját elszámolási oldalt is kap a kiadónál, így naprakészen látja művei forgalmát. A cég adatai szerint november közepe óta 93 művet publikáltak 60 szerzőtől.

Az óriás törpe ■ Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) alelnöke úgy vélte, hogy a magyar e-könyvek forgalma éves viszonylatban csupán néhány 10 millió forint lehet. Ez az összeg azonban semmiképp sem tartalmazza azt a forgalmat, amit a magyar tartalommal való kereskedés ad nemzetközi portálokon, és nem foglalja magába azt sem, amit a hazai vásárlók a nemzetközi könyvkereskedők online hálózatáról szereznek be. További probléma, hogy mit is tekintünk könyvnek, hiszen például az iTunes-on a Books kategóriában kínált művek jelentős része inkább játékos, színes feldolgozások, nem szövegalapú tartalmak.

Némi fogalmat alkothatunk azonban arról, hogy mennyire e-könyv-olvasó nemzet a magyar, ha rátekintünk a Magyar Elektronikus Könyvtár statisztikáira. 2012 februárjában például 472 ezer látogató kereste fel a honlapot, és 2 millió 262 ezer oldalt töltött le. Ha ehhez hozzászámítjuk, a további nagy ingyenes archívumok, elektronikus könyvtárak és más e-gyűjtemények forgalmát, akkor azt kapjuk, hogy az e-könyv szegmense akár nagyobb is lehet, mint a színházlátogatók köre, a filmnézők tábora. Bá hivatalos statisztikák híján nehéz pontos képet alkotni, de a klasszikusokat, vagy a lejárt szerzőségű szórakoztató irodalmi műveket valószínűleg már most digitális formában fogyasztják a legtöbben.