Lehet-e nagyvállalatokból is early adopter, vagyis össze lehet-e hozni egymással az üzleti folyamatokba mélyen beágyazódott legacy rendszereket és az új, diszruptív technológiát? Mások mellett erre a kérdésre keressünk a válaszokat május 7-8-án Egerben, a tizenhetedik alkalommal megrendezett CIO Hungary Tavasz konferencián, ahol ebben az évben is közel kétszáz résztvevővel, köztük a magyarországi nagyvállalatok száznál is több informatikai döntéshozójának részvételével vágtunk bele a lépéskényszerbe került szervezetek helyzetének és az IT-vezetők átalakuló szerepének tárgyalásába, támpontokat keresve az alapvető dilemmák feloldásához.

Ahogy a konferencia beharangozójában is írtuk, a nagyvállalatok működési módjukból adódóan óvatosan adaptálják az új technológiákat, de ma már egyre többször kényszerülnek kilépni a komfortzónájukból, ahogy a mesterséges intelligencia sokakat kényszerít a hagyományos óvatosság feladására. A technológiai változások magasabb frekvenciája ráadásul gyorsabb döntésekre ösztönöz, hiszen mindenki attól tart, hogy hogy könnyen szedhet össze behozhatatlan hátrányt a versenytársakkal szemben. Közben az sem feltétlenül világos, hogy melyik új technológia lesz a befutó, a fentiek értelmében pedig a bevezetések is új szemléletet követelnek meg.

A CIO Hungary Tavasz konferenciát ezúttal is Dervenkár István, a Bitport főszerkesztője és Fritsch Róbert, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Üzleti Szolgáltató CIO-ja nyitotta meg. A jövőálló informatikai vezetőről szóló bevezetőből kiderült, hogy a CIO szerepének eltűnésére senki sem számít, de jelentős átalakulásra kell felkészülni ebben a feladatkörben, amennyiben az IT-vezetőknek stratégiai előnnyé kell konvertálniuk az előttünk álló változásokat. Ebben természetesen megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia, például az MI-re épülő szoftverfejlesztés felfutásával a speciális iparági folyamatok területén.

Már nem az a kérdés, hogy kell-e egyáltalán

Ahogy az az elmúlt évek konferenciáin is rendre elhangzott, a CIO híd szerepe ismét felértékelődik a technológia és az üzlet között, ezúttal olyan az olyan lehetőségeken keresztül, mint amilyen a különféle megoldások gyorsabb adaptációja. Kétnapos tavaszi rendezvényünket a fentiek szellemében vezette fel idei keynote előadónk, Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi tagja, aki felvázolta az informatika, az informatikai szakmák és szakemberek jövőbeni kilátásait, az alkalomhoz illően a Claude MI segítségével készített, de természetesen általa is felülvizsgált prezentációban.

A Mesterséges intelligencia az IT-vezetésben című előadás kitért a CIO/CTO szerepek újraértelmezésére a mesterséges intelligencia korában, az MI-re épülő IT-üzemeltetésre (AIOps), a megtérülés feltételeire, vagy a bevezetéseket meghatározó kockázatokra és etikai keretekre is. Ennek egyik legfontosabb megállapítása szerint a generatív mesterséges intelligencia már nem kísérlet, hiszen 2026-ban már a nagyvállalatok több mint 70 százaléka használja majd aktívan az MI-technológiákat legalább egy kritikus informatikai folyamatban, vagyis a kérdés már a "ha", hanem a "hogyan" és a "milyen léptékben" a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan.

Az MI lényegében hét évtizedet felölelő története most érkezik el az ügynöki MI-rendszerek (Agenetic AI) korszakába, ami önállóan gondolkodó és cselekvő, illetve egymással is együttműködő rendszereket jelent. Ez a hatékonyság új szintjét nyitja meg a technológia fejlődésében, hiszen az MI már nemcsak válaszol, hanem tervezhet, dönthet, koordinálhat, eszközöket használhat és komplex célokért dolgozhat minimális emberi felügyelettel, esetleg anélkül. Persze továbbra is korlátokat jelentenek a költségek, a megbízhatóság, a jogi és etikai felelősségvállalás, de a tudás és a munkaerő is "szoftveresedik", skálázhatóvá válik akár egyetlen laptopról.

Egyre fontosabb lesz a kritikus gondolkodás

A BME rektora szerint ebben a helyzetben a CIO/CTO szerepek átalakulása a klasszikus rendszergazdából stratégiai portfóliómenedzsert, az üzemeltetőből adatkormányzót csinál, külön is kiemelve az MI-stratégia irányítását, az adatkormányzást mint első osztályú diszciplínát és az emberi, illetve gépi munkaerő együttes tervezését. Az előadás felvázolta a 2026-ban érvényes legfontosabb kompetenciaelemeket és képességtérképet, a klasszikus, rendszerközpontú operációs KPI és az érték- és bizalomközpontú, MI-érett KPI különbségeit, amelyek kereteit az MI-eszközök alkalmazása adja a hatékonyabb, automatizáltabb IT üzemeltetési folyamatok kialakításában.

Az előadás egyik IT-vezetőknek szóló zárógondolata volt, hogy aki nem költ az MI biztonságára és az MLOps infrastruktúrára már az első naptól kezdve, az nem MI-platformot épít, hanem egy technológiai adósságspirált. A rosszul meghatározott folyamatok felgyorsítása csak a káoszt skálázza, és általános szabály, hogy nincs olyan ember, aki pontosan ismeri a helyes kimenetet, akkor az egy MI-modelltől sem várható el. Charaf Hassan kitért a "holnapi bevezetések" alapvető lépéseire és ennek kapcsán az oktatás felelősségére is, ahol az MI-támogatású módszertanok és eszközök bevezetésén túl még jobban felértékelődik a kritikus gondolkodás képessége is.

A konferencia első napjának szakmai programjában további tizenöt előadás és panelbeszélgetés szerepel, amit beszámolónk következő részében foglalunk össze. A második nap eseményeiről szóló rövid összeállításunkat a rendezvény pénteki programját követően tesszük közzé, melynek utolsó eleme, Ságvári Bence szociológus, data scientist fellépése a digitalizáció és az MI lehetséges társadalmi hatásainak elemzésével ad keretet idei rendezvényünknek. Legtöbb előadásunkat, így Charaf Hassan prezentációját is teljes egészében elérhetővé tesszük a Bitport CIO Klub tagjai részére, akik az ingyenes regisztrációt követően korábbi eseményeink anyagaihoz is hozzáférhetnek.