Tíz hónappal a CERN TIER0 számítógépközpontjának Genfen kívüli elhelyezésére kiírt nemzetközi tender eredményhirdetése után megindulhat az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban az új adatközpont felszerelése. A csillebérci campus egyik régi épületegyüttesét alakították át erre a célra. Az összesen 2000 négyzetméter alapterületű, négy teremből álló adatközpont első, 300 négyzetméteres egysége tavaly december végére készült el. Az informatikai háttérrendszerrel és gépészeti kiszolgáló egységekkel sikerrel elvégezték az üzempróbákat is.




Nem csak a CERN-t segíti ■ A mintegy 40 milliárd forint értékű beruházás következő lépéseként megkezdték az IT-egységek beüzemelését is. Ehhez egyelőre a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF), valamint az európai kutatói informatikai hálózatot működtető DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe) által Genf és Csillebérc között kiépített 100 Gbit/s-os kapcsolatot használják majd.

A következő lépésként februárban újabb számítógépek érkeznek, és várhatóan nyár elejére készül el a többi gépterem. A tervek szerint idén körülbelül 600 kW összfogyasztású szervert helyeznek üzembe a szakemberek. A központ energiafogyasztása teljes kiépítésben 3 megawatt lesz, amit a következő három év alatt fog elérni. Akkor a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) és a budapesti Wigner Adatközpont közötti optikai kábel akkora adatmennyiséget továbbítanak majd, amely összemérhető a teljes hazai belső internetforgalommal.

Mint azt korábban megírtuk, 2011 októberében összesen 28 ország pályázatot az akkor még mintegy 50 milliárd forintosra tervezett projektre, többek között Svájc, Svédország és Norvégia is. Az elnyert pályázathoz az állam 8,5 milliárd állami támogatja.

A genfi szervezettel való együttműködés mellett az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja más feladatokra is használja a központot. A tervek szerint további, nagy számításigényű, nemzetközi kutatásokhoz szükséges számításokat is végeznek majd az adatközpontban, amely Európa egyik legmodernebb IT-infrastruktúráját biztosítja a magyar tudósok részvételével folyó nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekhez – hangsúlyozza az adatközpont felszerelését hírül adó közlemény.




Mi van a kábel másik végén? ■ Az aktuális kutatások fókuszát azonban elsődlegesen „isteni részecskének” is titulált Higgs-bozon, az ún. „sötét anyag” és a világegyetem ősrobbanása alkotja. Az LHC-ben végzett egyetlen kísérlet egyetlen másodperce alatt 1 millió gigabájtot is meghaladó nyers mérési adat keletkezik. A nyers adatokat szoftveresen kell szűrni, hogy feldolgozható állapotba kerüljön. Így érik el átlagosan a másodpercenkénti 6 gigabájtot. A kutatások hozzávetőleg 20 petabájt (1 petabájt = 1024 terabájt) tárolandó adatnövekedést produkálnak évente. Ezzel az adattömeget világszerte több mint 10 ezer kutató dolgozik – mondhatni folyamatosan. Egy igazi Big Data jellegű kihívás ez – jegyzi meg egyik esettanulmányában az LHC-nak adattárolási megoldást szállító cég, a NetApp.

A CERN tenderén 2007-ben a NetApp FAS adattárolási technológiája nyert, amelyet eleinte az LHC adatainak valós idejű feldolgozását végző Oracle RAC adatbázisokhoz, később szinte az összes (közel 100) adatbázis-rendszhez használták. Érdekes sarokszám, hogy az LHC a legnagyobb Oracle adatbázisa a közelmúltban már 4,1 trillió sort tartalmazott. Talán ennél is izmosabb feladat azonban a petabájtokban mért nyers adatok indexelése. (Ha az LHC által generált éves adatmennyiséget DVD-n kellene tárolni, a korongokat egymásra rakva magasabb tornyot kapnánk, mint a Mont Blanc.)


Az Oracle adatbázisok a NetApp FAS tárolókat direct NFS alapon érik el 10Gb Ethernet kapcsolaton keresztül. A rendszerben folyamatosan használják a közel nulla helyfoglalású és teljesítmény veszteség nélküli SnapShotot, valamint az adatbázisok írható klónozásához a FlexClone-t. A RAID-DP dupla paritású lemezvédelmi redundancia szolgál arra, hogy adatvesztés nélkül lehessen kiszolgálni a kutatókat. Amúgy olyan integrált adatvédelmi funkció működik a rendszerben, amellyel állítólag 15 perc alatt helyre lehet állítani egy 100 terabájtos adatbázist.

Ehhez amúgy a NetApp a Flash Cache-alapú intelligens, transzparens gyorsítótárát és olcsó SATA diszkeket használ. Így közel 35000 IOPS-ot (Input/Output Operations Per Second) sikerült elérni néhány milliszekundumos késleltetéssel. A leállásmentes üzemet, azaz a magas rendelkezésre állást és a horizontális teljesítményskálázhatóságot hivatott biztosítani a NetApp tavaly bevezetett Data ONTAP 8 fürtözött üzemmódja. A tárolórendszer menedzseléséhez a NetApp OnCommand felügyeleti szoftverét és az Oracle VM integrációját megkönnyítő NetApp Storage Connect plug-int használják.