A városiasodás a Föld szinte minden országában egyre nagyobb kihívás elé állítja a milliószámra összetömörülő közösségeket és azok vezetőit, "üzemeltetőit". A gyors urbanizáció miatt olyan problémákat kell(ene) megoldani, amelyek komplexitásban és megvalósíthatóságban is túlmutatnak azon, hogy kockás papírokon végig lehessen számolgatni a lehetőségeket. Az IBM Smarter Cities kezdeményezése alapvetően arról szól, hogy a felmerülő problémák megoldásában milyen szerepet kaphatnak a számítástechnika által kínált adatgyűjtési, analitikai és egyéb módszerek.

Kék-zöld konferencia | A roadshow budapesti állomására nagyon rákészült az IBM: a szép számmal összegyűlt közönségben a szakma képviselői mellett nagy számmal szerepeltek önkormányzatok képviselői és egyéb olyan döntéshozók, akiket a vállalat szeretne meggyőzni az élhetőbb városok koncepciójának előnyeiről, benne persze saját szerepéről is.

Ahogy a rendezvényen előadó nemzetközi előadók egyike is megemlítette: nem szabad elfelejteni, hogy két célja van egy ilyen koncepciónak. Az egyik természetesen valóban a városlakók életének megkönnyítése, a környezet megóvása, az energiatakarékosság és hasonlók, de mellette természetesen "nem árt", ha a Zöld Gondolat a Nagy Kéknek is hoz némi bevételt.

Máshol se zöldebb a fű... csak nem ennyire szürke | Európa négy tájáról érkeztek a már megvalósult, illetve folyamatban lévő projektek esettanulmányai. Ezeket hallgatva egyrészt elfogta az embert egyfajta kellemes érzés azzal kapcsolatban, mennyi jó ötlet kering a világban az életminőség javítására, másrészt azonban folyamatosan párhuzamot kellett vonni a hazai állapotokkal és lehetőségekkel.

Hollandiából egy közlekedésfejlesztési ötletet kaptunk. Az autókra kötelezően felszerelendő, GPS alapú folyamatos követési rendszert kapcsolják össze egy dinamikus útdíjazási rendszerrel, amelynek egyik következménye az, hogy az autósok egy része váltott a tömegközlekedési megoldásokra. Másrészt a továbbra is autót használó ingázók egy részénél is kialakult egyfajta rugalmas időbeosztás, egy részük később indul dolgozni, miután munkáltatójuk engedélyezte számukra, hogy feladataik egy részét (például a reggeli e-mailek, feladatok átolvasását) még otthon végezzék. A hazai helyzetre gondolatban rávetítve az eindhoveni példát szinte látni lehet az eddig is túlzsúfolt és színvonalon aluli BKV járatokra préselődő topmenedzsereket, az elővárosi vonatok kimaradása miatt folyamatosan elkéső kollégákat... A hazai munkahelyek többségénél pedig még mindig berögzült a "blokkolóóra-szindróma", ahol szinte csak az íróasztal mögött töltött idő számít (de az pontosan és nagyon), nem pedig a praktikus és produktív munkaszervezés.

Persze nem azt próbáljuk sugallni, hogy az elképzelés hibás, a probléma nem az IBM ötletével és nem is a jó szándékkal van, egyszerűen csak annyi a probléma, hogy a példák alapján a nemzetközi változásokhoz az emberek, vállalatok, önkormányzatok akarása, pozitív hozzáállása már mind adott volt, "csupán" az eszköz hiányzott. Itthon gondolkodásmódokat, szokásokat, berögzült agyi ellenállásokat kell először megváltoztatni és feloldani, csak utána jöhetnek a valódi eszközök.

Jó tapasztalatokból jó tanulni | Példákból van elég, mint ahogy az előadások alatt meg is hallgathattunk párat. Az említett holland közlekedési újítások mellett például a máltai közművek okos újraszervezéséről is szó esett, ahol a szűkös ivóvízkészlet és a teljes mértékben külföldről származó nyersanyagokkal előállított áram gazdaságosabb felhasználására készült egy átfogó terv. Írországban a tenger vizének monitorozása a téma, amely a halászattól a turizmuson át az időjárás-előrejelzés és a katasztrófavédelem problémaköréig több területen is nagy hasznossággal bír.

Pármában pedig egy olyan alapvető szervezési megújulás készül, amely a turisztika és a helyi közigazgatás állapotán változtat: az előadó elmondása szerint a helyi vezetésnek annyira fontos a terv, hogy a polgármester szabályosan erre tette fel az újraválasztását. Itt ismét szíven szúrhatja az olvasót, ha belegondol: itthon a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó hivatalnokok eddig folyamatosan a könnyebb ellenállás felé hajlottak, a rizikós (főleg saját jövőjüket érintve rizikós) tervek felvállalásától a legtöbben idegenkedtek - ismét itt egy pont, ahol először a fejekben kell elindítani a változást.

Az IBM elképzelése tehát jó, Magyarországon azonban semmiképp nem lesz kéjutazás a kapcsolódó sikerekhez vezető út. Kíváncsiak vagyunk, a tegnapi rendezvény végén hány meghívott döntéshozó ment haza valami újjal, követendővel, netán komolyabb elhatározással a fejében: csak remélni merjük, hogy a következő cikkben már elindított projektekről számolhatunk be.