Egy svéd híroldal szerint a Facebook ma jelenti be, hogy az Északi-sarkkörhöz közel, Luleå városában építi meg az első Amerikán kívüli adatközpontját, összesen mintegy 90 ezer négyzetméteren.
A Facebook csütörtökön jelenti be, hogy egy észak-svédországi kisvárosban építi meg következő - az amerikai kontinensen kívüli első - adatközpontját. Az Északi-sarkkörtől mintegy 100 kilométerre fekvő Luleå kisváros közelében épülő szerverpark építése többmilliárd svéd koronába kerül majd, és várhatóan 2012-ben adják majd át.

A svéd Norrbottens Kuriren információi szerint a három óriási szerverterem egyenként 30 ezer négyzetméter területű lesz. Az adatközpont éves áramfogyasztása megfelel majd egy 50 ezer fős kisvárosénak, az energiaszámla nagysága évente elérheti majd a 72 millió dollárt. Az áramfogyasztás nagy részét a közelben lévő folyón található vízierőmű biztosítja majd. A Facebook egyelőre nem kommentálta az értesülést.

Luleå környékén az éves átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok

Szeretik a hideget A meteorológiai adatok szerint Luleå közelében az éves átlaghőmérséklet 2 Celsius-fok, és 1961 óta nem ment egy alkalommal sem 30 fok fölé a hőmérséklet, így hűtést a környezet levegőjével tudják megoldani. A nagy számítási kapacitást igénylő webes szolgáltatók és multinacionális vállalatok előszeretettel építik hideg környékre az adatközpontjaikat, mivel így a szerverek hűtésének költségeit meg tudják spórolni.

A Google például a finnországi Haminában, egy korábbi papírmalomban alakított ki szervertermet. A Microsoft 2007-ben azt tervezte, hogy Szibériában épít egy óriási adatközpontot, de végül a terv feledésbe merült.

A Balti-tenger hűti az új Google adatközpontot
Adatközponttal fűtenek a finn fővárosban

Már olyan cég is van, amelyik véletlenül pattintott el félmilliárd dollárt az MI-re

...amit egyébként nem is olyan nehéz összehozni. Úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciát gyorsított eljárással bevezető szervezeteknél a kifizetésre váró számlák és a megtérüléssel kapcsolatos aggályok is egyre szaporodnak.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.