A háromdimenziós nyomtatás már létező, gyakorlatban használt technológia, ám az ára miatt egyelőre csak ipari felhasználásban lehet gondolkodni. Ha minden jól megy, ez hamarosan megváltozhat.
Hirdetés
A 3D-s nyomtatás nagyvállalati szinten már ma is létező technológia. A megoldás abszolút végcélja olyasmi, mint a Star Trek filmekben látható replikátor, amellyel szerszámoktól ennivalón át az ékszerekig bármit kinyomtathatunk térbeli, tökéletesen használható formában.
Elméletben egyszerű ■Az elmélet rendkívül egyszerű: vegyünk egy nyomtatót, amely nem papírlapra nyomtat egy rétegnyi tintát, hanem például egy munkafelületre valamilyen fémet. Az első réteg után nyomtassunk egy másodikat, majd egy harmadikat egy megadott térbeli minta alapján: egy idő után a rétegekből összeáll egy tökéletes, kézzel fogható kéziszerszám.
Példa a 3D-s nyomtatásra: a fogaskerekeket egyben nyomtatták ki
A technológia azonban jelenleg nagyon drága. A gyártócégek számára készített megoldások körülbelül 10 ezer euró környékén kezdődnek. És bár léteznek már próbálkozások otthoni felhasználásra is alkalmas nyomtatók gyártására, de ezek egyrészt kezdetlegesek, másrészt bőven többe kerülnek, mint mondjuk egy másfél méteres képátlójú felső kategóriás tévé.
A Gartner tavalyi elemzése a legfelkapottabb technológiákról szintén említi a 3D-s nyomtatást a megállíthatatlanul érkező újdonságok között. A széles közönséghez való eljutását akkor 5-10 évre tette a kutatócég.
Pénzzel könnyebb ■Ezen a becslésen talán rövidíthet az a komoly pénzügyi csomag, amelyhez a MakerBot jutott a napokban. Az otthoni felhasználásra alkalmas nyomtatócsomagokat fejlesztő cég 10 millió dollárt kapott, amitől a tervek szerint felgyorsulhat a termék széles körű adaptációja. Való igaz, a jelenlegi 1300 dolláros ár nem kifejezetten "családbarát". A befektetői pénzzel azonban lehetőség adódhat az árak csökkentésére, és minél többen jutnak hozzá az új technológiához, fajlagosan annyival könnyebben térülhet meg a fejlesztésre és gyártásra fordított költség.
Bár a MakerBot terméke egyelőre csak műanyagban képes nyomtatni, a jövőben az sem lesz elképzelhetetlen, hogy akár egy ételt készítsünk ilyen módon. Egy kutatóintézt idén például már élőben mutatta be, hogyan lehet egy emberi vese egyes működőképes, beültethető alkotórészeit nyomtatással létrehozni. Ahogy mondani szokták: a jövő elkezdődött.
A robotok, a drónok és a mesterséges intelligencia fejlődésével a fizikai világban is megjelenik minden, ami eddig a digitális világra volt jellemző, nem beszélve arról, ha az automatizálás miatt tényleg tömegek veszítik majd el a megélhetésüket.
A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.
Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.
a melléklet támogatója a One Solutions
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.
