Az ipar után a hazai mezőgazdaságot is eléri a digitalizációs láz. Az eNET felmérése szerint a növénytermesztő gazdaságok közel negyede már precíziós gazdálkodást folytat, azaz modern technológiákat és digitális eszközöket használ (a fogalom meghatározását lásd a keretes szövegrészben).

A BIS Research előrejelzése szerint 2022-ig évente átlagosan 13 százalékkal bővül a globális precíziós gazdálkodás piaca, így elérheti a 7,6 milliárd dollár értéket. A Roland Berger kutatócég szerint Észak-Amerikában a legerősebb ez az irány, amihez a többi régió is igyekszik felzárkózni. Az EU-ban például fontos lépés volt, hogy 2016 júniusában az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, mely szerint az új technológiák használatát szorgalmazni kell a gazdálkodók körében, ezért fel kell számolni a precíziós gazdálkodás alkalmazása előtt álló akadályokat.

Illeszkedünk a globális trendhez

Az eNET kutatása azt mutatja, hogy a precíziós gazdálkodás fogalmának ismerete általánosnak mondható a hazai növénytermesztő társas és egyéni vállalkozások körében. A gazdálkodók 79 százaléka hallott a fogalomról, és tudja is, hogy mit jelent. Ez elfogadottság is magas: a válaszadók 61 százaléka nyitott a precíziós eszközök aktív használatára.

Precíziós gazdálkodást saját bevallásuk szerint a megkérdezett vállalkozások 23 százaléka folytat. Bár arányuk az egy évvel korábbihoz képest (21 százalék) nem bővült érdemben, az egyéb digitális eszközök használatában (PC, tablet stb.) látványos volt az előrelépés. Míg tavaly a válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy használ ilyen eszközöket (bár a teljes termelési folyamatot még nem digitalzálták), idén arányuk már 93 százalék volt. A PC-használat (asztali gép/laptop) a legelterjedtebb, elterjedtsége egy év alatt 60-ról 86 százalékra nőtt. A tablethasználat 33-ról 51 százalékra, míg az okostelefon-használat 56 százalékról 73 százalékra nőtt. Az eNET szerint ez kedvező hatást gyakorolhat a precíziós technológiák bevezethetőségére is.
 

A precíziós gazdálkodást folytató vállalkozások négyötöde (79 százalék) elégedett a bevezetett megoldással.

A legtöbben GPS-t használnak (58 százalék), amit a sorvezető (47 százalék) és az automatikus kormányzás (24 százalék) követ. Ami a terveket illeti, ott a drón és a valós idejű mozgásirányítási rendszer – szaknyelven RTK, azaz real-time kinematic – vezet (13-13 százalék), majd az automatikus kormányzás következik (12 százalék).

A precíziós mezőgazdaság fogalma egyelőre nem teljesen tisztult le. Erre utal, hogy bár csak a válaszadók kevesebb mint negyede állította, hogy precíziós gazdálkodást folytat, kétharmaduk mondta azt, hogy a kutatók által felsorolt tíz precíziós technológia közül legalább egyet használ. Ez az eNET szerint vagy arra utal, hogy a vállalkozások egy része nincs tisztában azzal, hogy voltaképpen precíziós technológiá(k)at használ, vagy a felsoroltakat nem tekintik precíziós gazdálkodást támogató eszköznek.

A három legfontosabb: pénz, pénz és pénz

A precíziós technológiák bevezetésének két fontos akadálya van: az anyagi források és technológiai tudás hiánya. A válaszokból az derült ki, hogy a magyar gazdákat leginkább a vissza nem térítendő támogatások serkentenék a bevezetésre. Ha ilyen forráshoz jutnának, akkor a gazdaságok közel fele (48 százalék) vezetne be precíziós technológiát, vagy szélesítené az alkalmazását. A bevezetést elősegítő további lényeges ösztönzők a speciális banki hitelek (19 százalék), és a visszatérítendő pályázati támogatások (16 százalék).

A leggyakrabban használt és a leginkább vágyott technológiák

(Forrás. eNET)

A finanszírozás mellett a bevezetéshez és üzemeltetéséhez nyújtott támogatás is fontos: a válaszadók 12 százalék alkalmazna ilyen megoldást, ha segítséget kapna a beüzemeléshez. Tizedük akkor lépne ha képzéseken elsajátíthatná az alkalmazáshoz szükséges tudást.