Bár a 2020 januári brexit miatt kiesett belőle, a brit kormány ismét tárgyal az Európai Unió 95,5 milliárd eurós kutatásfinanszírozási programjához való újbóli csatlakozásról. A beszámolók alapján az Egyesült Királyság és az EU tisztségviselői már kidolgoztak egy tervezetet, amelyet a hétvégén Rishi Sunak brit miniszterelnök elé, ő pedig jövő kedden találkozik Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, hogy a megfelelő esetben véglegesítsék a megállapodást. A Politico forrásai szerint a britek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramba vagy a Kopernikusz Föld-megfigyelési programba is beszállnak majd, de kimaradnak például az Euratom atomenergia-ügyi programból, amelyet befektetés-arányosan nem tartanak kifizetődőnek.

A The Register riportja emlékeztet rá, hogy az ottani tudósok régóta panaszkodnak a Brexit fenti, nem szándékos, de pusztító mellékhatására, ami bizonytalanná teszi a szigetország azon terveit is, hogy globális tudományos nagyhatalommá fejlődjön. A korábbi megbeszéléseket követően idén márciusban kezdődtek komoly tárgyalások a Horizont Európa programról, miután London és Brüsszel megkötötte az Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közötti kereskedelmet érintő Windsori Keretmegállapodást. A Bizottság akkor megerősítette, hogy nem követel a britektől visszamenőleges részvételi díjat, de ők további kedvezményeket próbáltak elérni, miután kutatóik és vállalkozásaik a brexit nyomán kikerültek a több országot is felölelő kutatási konzorciumok irányításából.

Ők nem egyedül akarják megoldani

A brit kormány tavaly azt közölte, hogy ha a Horizon társult tagságáról szóló tárgyalások kudarcot vallanak, akkor az Egyesült Államok, Svájccal vagy Japán lép majd szorosabb tudományos együttműködésre, és tavaly novemberben 484 millió fontos célzott támogatást fogadott el a személyzet megtartására és tehetséggondozásra az egyetemeken és kutatószervezeteknél. A Windsori Keretmegállapodást megelőzően a kutatások uniós finanszírozását is bizonytalannak nevezték, de egy később kiadott parlamenti jelentés ennél is kétségesebbnek írta le az ország 2030-ig meghatározott céljainak megvalósítását. Az uniós kutatás-fejlesztési programhoz való csatlakozásuk most már csak a brit miniszterelnök aláírására vár, amit a BBC szerint a brit tudományos élet szereplői is támogatnak.

Mint ismeretes, az Unió tavaly a Horizont Európa támogatásaiból is kizárta vagyonkezelő alapítványokat, ezen keresztül pedig a modellváltáson átesett magyarországi egyetemeket is, ennek feloldását pedig a magyar kormánynak azóta sem sikerült elérnie. A Telex összefoglalója alapján az érintett intézmények társult tagként, magyar állami finanszírozással vehetnek részt a pályázatokon, amit elvileg később ki lehetne fizettetni az EU-val. Maguk az egyetemek viszont arra panaszkodnak, hogy a többi pályázó nem társul velük a jellemzően több együttműködőre szabott kiírások során, így a tiltás ettől függetlenül is eurómilliókban mérhető károkat okoz nekik, ráadásul az Erasmus+ oktatási csereprogramban is július közepéig kellene aláírni a jövő tanévtől kezdődő időszak szerződéseit.