Ha valaki reménykedett volna, hogy júliustól szabad a vásár, és külföldről is belföldi tarifával cseveghetne az otthoniakkal, és tölthetné fel a nyaralásról készült képeit, most csalódnia kellett. Az Európai Tanács egy tegnap kiadott közlemény szerint a roamingdíjakat legalább 2018-ig fenn kell tartani. És akkor majd újra felül lehet vizsgálni a kérdést.
Ez az állásfoglalás már csak azért is érdekes, mert egy éve óriási többséggel szavazta meg az előző Európai Parlament azt, hogy idén karácsonytól eltörlik az Unión belül a roamingdíjakat – beleértve például Franciaország tengerentúli megyéit is. Neelie Kroes, az előző bizottság alelnöke, aki az Unión belüli roaming egyik legharcosabb ellenzője volt, a szavazás után győzelmi jelentés adott ki: "2010-ben ígéretet tettem rá, hogy 2015 végéig felszámolom a roamingdíjakat – most egyetlen lépésre vagyunk ezen ígéret megvalósulásától."
Nos, úgy tűnik, ezen az egyetlen lépésen sikerült elbotlani. A miniszterelnököket és az EB elnökét tömörítő Európai Tanács ugyanis a puhább megközelítés híve. Pedig szólnak nyomós érvek a teljes eltörlés mellett is. Az Európai Bizottság egy vizsgálata szerint ugyanis csak azzal, hogy egységesítenék az Unió távközlési piacát, évi 110 milliárd euróval dobná meg az uniós gazdaság teljesítményét.
A szolgáltatók nem fölöslegesen lobbiztak
Az, hogy továbbra is lesz roamingdíj, értelemszerűen a szolgáltatóknak jó – még akkor is, ha a Bizottság nyomására folyamatosan csökkenteniük is kellett a hang- és adatroaming után beszedhető díjaikat. Míg 2009-ben átlagosan 43 eurocentet kellett fizetni egy külföldről indított hívás után, tavaly nyáron, az utolsó csökkentési fázis után már csak 19 eurocentet. Az adatforgalom díja még gyorsabb ütemben csökkent: a 2012-es 70 eurocent/megabájtról két év alatt esett a megabájtonkénti 19 eurocentre (lásd az alábbi grafikont).
A roamingpiacból természetesen az egyes országok szolgáltatói nem egyformán részesültek. Mint arra több elemzés is utal, a turisztikailag fontos célországok sokkal nagyobb arányban részesülnek ebből, mint a külföldiek által kevésbé frekventált államok. Nem véletlen, hogy a Wall Street Journal információi szerint többek között az Orange, a Telefónica és a Telecom Italia lobbizott legerőteljesebben a roamingdíjak eltörlése ellen. A szolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a bevételkiesés megneheztítené számukra azt, hogy új szolgáltatásokat indítsanak.
Úgy tűnik, a Tanács engedett, és egyelőre a kivárást preferálja. Egyfelől azt javasolja, hogy jövő év nyarától be kellene vezetni egy olyan kedvezményes keretet, amire a belföldi díjszabás maradna érvényben. Másfelől azonban fenntartja a roaming eltörlésének a lehetőségét azzal, hogy 2018 után újra meg kellene vizsgálni a teljes eltörlés lehetőségét. Így a jelenlegi roamingdíjak megtartása mellett is csökken majd a felhasználók terhe – érvelt a Tanács.
Az Európa Parlament persze háborog – joggal. Gyakorlatilag egy hosszú évek alatt előkészített és a Parlament által elfogadott javaslatot fúrtak meg a miniszterelnökök a lokális érdekeiket szem előtt tartva. A Wall Street Journal idézi Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, EP frakcióvezető Twitter-bejegyzését, amiben a politikus Európa vezetői szégyenének nevezte a döntést.
A szolgáltatókat tömörítő GSM Association természetesen üdvözölte a döntést, és dicsérte a döntéshozók rugalmasságát.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak