Nem tud lejönni az MS DOS-témáról egy amerikai forensic-szakértő, Bob Zeidman, aki pályázatot is kiírt arra, hogy végre bizonyítsa valaki: a Microsoft lopta az DOS forrását a CP/M-től. 100 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki forensic technikákkal talál erre bizonyítékot.
Vannak nagy sztorik
Az informatikának is megvannak a maga mártírjai: ők azok, akik valami nagynak lehettek volna részesei, de egy rossz döntés vagy a konkurencia ármánya miatt nem tudták megragadni a nagy ehetőséget.
Ilyen például Ronald Wayne története. Ő volt ugyanis Steve Jobs és Steve Wozniak mellett az Apple harmadik alapítója. Csakhogy hamar eladta a részesedését 800 dollárért, majd egy év múlva elfogadott még 1500 dollárt azért, mert lemondott az Apple-lel szembeni minden jövőben követeléséről. (Ez a 2300 akkori dollár még ma is alig ér többet 9 ezernél.)
Vagy ott van az 1995-ban, 92 éves korában elhunyt John Vincent Atanasoff esete. Ő már a 30-as években készített egy általános célú elektronikus számítógépet, melyet aztán megmutatott John Mauchly-nak. Néhány évvel később Mauchly megépítette az ENIAC-ot, az első általános célú elektronikus számítógépet Presper Eckerttel anélkül, hogy abból Atanasoffnak bármi haszna lehetett volna.
Híres városi legenda: a lopott DOS
Az egyik legismertebb legenda ahhoz az operációs rendszerhez kapcsolódik, ami a Microsoftot naggyá tette. A DOS, azaz Disk Operating System az IBM általános célú személyi számítógépeihez készült. A gépekhez az IBM eredetileg a Gary Kildall által kifejlesztett CP/M nevű operációs rendszert szerette volna megvenni. (Kildall fiatalon, mindössze 52 éve korában hunyt el 1994-ben.)
Kildall nagyon komoly hatással volt a személyi számítógépek fejlődésének korai szakaszára. Megoldást talált például arra is, hogy az operációs rendszere különböző fejlesztésű hardvereken tudjon futni módosítás nélkül.
Mivel az IBM nem tudott megállapodni Kidallékkal, a már akkor is IBM-partnernek számító Microsoft került a képbe. Gates-ék pedig gyorsan be is szereztek egy operációs rendszert a Seattle Computer Products-tól, a 86-DOS-t (korábban QDOS), amely később MS DOS néven hódította meg a világot az IBM PC-kompatibilis gépek hátán.
Kildall tolvajt kiált...
Gary Kildall később megvizsgálta a konkurens operációs rendszert, és azt állította, hogy azzal megsértették a szabadalmait. Mindezt azonban sem akkor, sem azóta nem tudta senki bizonyítani meggyőzően.
Bob Zeidman régóta foglalkozik a témával. Forensic eszközökkel (ez azért fontos, hogy dokumentálható módon tudjon feltárni bizonyítékoket) többször is nekifutott a DOS és a CP/M forráskódjának, hogy kimutassa: a DOS-t Kindall operációs rendszeréről másolták. Mindeddig azonban nem járt sikerrel. Eddigi kutatásainak eredményét az IEEE Spectrumon publikálta.
200 ezer a bizonyítónak
A legendát tisztázó kutatásoknak új lendületet adott, hogy a Microsoft átadta az MS DOS 1.1 kódját a Computer History Museumnak, és a múzeumhoz került a CP/M egy korai változata is.
Zeidman ezek alapján kiírt egy pályázatot, hogy aki képes bizonyítani a CO/M, a 856-DOS (korábban QDOS) és az MS DOS kódjának rokonságát 100 ezer dollár jutalomban részesül. További 100 ezer üti annak a markát, aki megtalálja Kindall titkos parancsát valamelyik rendszerben.
A másik legenda szerint ugyanis Kildall elrejtett egy olyan parancsot a rendszerében, amely minden kétséget kizárón bizonyítja szerzőségét azzal, hogy kinyomtatható vele Gary Kildall neve. A forráskódok Zeidman oldaláról is letölthetők.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?