Újabb állomásához érkezik a Microsoft egyesített kommunikációs stratégiája: meglepően hamar, néhány hónapon belül a Skype-ra terelik a WLM felhasználóit, a szolgáltatást pedig leállítják.
Nagyjából másfél évvel azután, hogy 8,5 milliárd dollárért felvásárolta a kommunikációs szoftvert fejlesztő Skype-ot, a vállalat bejelentette: visszavonultatja a Windows Live Messenger azonnali üzenetküldőt. A WLM helyét teljes egészében átveszi a Hotmail vagy az Outlook.com által is alkalmazott, egységes Microsoft-azonosítóval működő Skype, amelynek Windows 8-as kliensét már korábban bemutatták, és a hírek szerint a Windows Phone 8 mobil operációs rendszer alatt is nemsokára megjelenik. (Ez minden bizonnyal a WP8 egyik legfontosabb elemévé válik, bár a mobilszolgáltatók kezében forró krumpli lesz.)

A fejlesztők blogján tegnap megjelent információt nem sokkal később az Inside Windows Live blogon is megerősítették, az oldal legutolsónak szánt bejegyzésében. Eszerint a Messenger alkalmazásokat 2013 első negyedévében kivonják a forgalomból, amelyek a továbbiakban csak Kínában maradnak elérhetők.

Indul az evakuáció  A Skype-kliens jelenlegi verziójában már be lehet jelentkezni egy Windows Live ID segítségével, tavasztól pedig a WML felhasználói is erre kényszerülnek, ami persze a többi szolgáltatását is megnyitja előttük. A Messengert sokan kizárólag azonnali üzenetküldésre használják, ami a közmegegyezés szerint nem a Skype legnagyobb erőssége – kérdés, hogy a Microsoftnak sikerül-e újítania valamit ezen a területen, ha a meglepően rövid határidő szorításában nem akar ügyfeleket veszíteni a konkurencia (WhatsApp, AIM, Google Talk) javára.





A comScore piackutató adatai szerint az év elején a Windows Live Messengert kétszer annyian használták csetelésre, mint a máskülönben sokkal népszerűbb Skype-ot. Ugyanakkor a WLM éves szinten egyedül az USA-ban több mint 8 millió egyéni felhasználót vesztett, míg a Skype folyamatosan növeli táborát. A BBC ezzel kapcsolatban a Gartner elemzőjét idézi, aki szerint az egymással versengő termékeket futtató gyártók előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy egyik vagy másik megoldásra fókuszáljanak. A Skype – köszönhetően például top-up szolgáltatásainak – sokkal alkalmasabb rá, hogy bevételeket termeljen a Microsoftnak, és jobban illik egy tévés vagy xboxos kommunikációs platformba.

Egységes kommunikáció  A Windows Live Messenger 1999 nyarán debütált, akkor még MSN Messenger néven, és 2005 óta része a Windows Live csomagnak. Bár elérhető egyebek mellett az iOS, a BlackBerry és az Android rendszerek alatt is, ugyanez a Skype-ról is elmondható, nem beszélve a facebookos videochat-integrációról. Maga a Skype több mint 600 millió regisztrációval rendelkezik, és a szolgáltatást egyszerre igénybe vevő felhasználók száma egy hónappal ezelőtt a 45 milliós határt is átlépte.

Új Office, új csatatér: exkluzív interjú
Tipp: az üzenet olvasás után megsemmisül!

A bejelentett változások nem érintik a Microsoft üzleti kommunikációs megoldását. A Lync következő kiadásába ezzel együtt már komolyan "bele lesz drótozva" a Windows Messenger, illetve a Windows Azure infrastruktúráján működő Skype, amennyiben az azonnali üzenetküldőben lehetővé válik a Skype-felhasználók állapotának megtekintése, és hanghívásokat is kezdeményezni lehet feléjük. Ez a vállalat Lync Team blogja szerint egyszerre biztosítja majd az ügyfeleknek a széleskörű elérést, plusz a vállalati szintű menedzsmenteszközöket.

Nem tetszik Moszkvának, hogy orosz appokat rakott ki alkalmazásboltjából az Apple

Az orosz Facebookként is emlegetett VK szerint pár napja mindenféle indok és előzetes jelzés nélkül tűntek el alkalmazásai az App Store kínálatából. A Kreml szóvivője ennek kapcsán arra biztatta honfitársait, hogy váltsanak Androidra.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.