Informatikára és távközlésre idén együttesen már közel 4 ezer milliárd dollárt fordítunk világszerte. A növekedés motorja a nagyvállalati szektor lesz, amely egyre nagyobb összegeket fordít felhőre, szoftverre és infrastruktúrára – olvasható ki az IDC legfrissebb számaiból. (A Gartner néhány hónapja kiadott előrejelzése ennél még valamivel visszafogottabb számokat mutatott, de a két piackutató metódusa némileg eltérő.)

A magánfogyasztók költik együttvéve a legtöbbet

A konzumer szegmens vásárlásai közel a 40 százalékát fedik le az infokom termékek és szolgáltatások piacának, összegben ez több mint 1,5 ezer milliárd dollár bevételt jelent a szállítóknak. A végfelhasználói költés zömét, 80 százalékát adják a készülékvásárlások, valamint a telekommunikációs szolgáltatásokra történő előfizetések. A szegmens azonban szerény mértékben, idén alig több, mint 1,2 százalékkal növekszik, és nagyjábol ekkora éves növekedést jósol az IDC 2021-ig.

A piac jelentősebb részét továbbra is a vállalati költések adják. A kutató cég négy ágazatot közül is kiemel: a banki szektor, a diszkrét gyártás, a telekommunikációs szektor és szolgáltatások együttesen 900 milliárd dolláros piacot képviselnek. Mind a négy szektor jelentős mértékben invesztál alkalmazásokba, infrastruktúrába, outsourcingba és távközlési szolgáltatásokba, a költések azonban ágazatonként eltérőek. A bankok például manapság a legtöbbet IT- és a projektorientált outsourcingra fordítják, erre a kettőre együttvéve 115 milliárd dollárt költenek. Az újabb generációváltáshoz érkező távközlési cégeknél pedig ismét előtérbe kerültek az infrastruktúra fejlesztését célzó vásárlások, erre idén 85 milliárd dollár mehet.

Ötéves távlatban a leggyorsabb ütemű növekedés a professzionális szolgáltatásokat nyújtó cégek és a bankok körében várható: előbbiek költései átlagosan évi (CAGR – Compound Annual Growth Rate) 5,9, utóbbiaké 5,2 százalékkal bővülnek.

Az USA-ra az idén is építhetnek a piac gyártó és szolgáltató szereplői

A világ IKT piacának a legfőbb motorja továbbra is az Egyesült Államok, az amerikaiak vásárlásai egy év alatt elérhetik az igen tekintélyes 1,3 ezer milliárd dollárt. Itt a piacot főleg a nagy technológiai cégek (például a Facebook, a Google, a Microsoft, az Uber stb.) hajtják. Az ebbe a körbe tartozó vállalatok szinte azonnal tesztelik és bevezetik az innovációkat, hogy megőrizhessék vezető szerepüket a gyorsan változó technológiai piacon.

Méretben a felét sem éri el, de növekedési ütemben már megelőzi az USA teljesítményét a második helyre rangsorolt Kína, amelynek IKT-piaca idén várhatóan közel 500 milliárd dollár lesz, de a növekedési üteme már 5,2 százalék. A vezető ötösfogatba Japán, az Egyesült Királyság és Németország fér bele az IDC számításai szerint.

A leggyorsabb növekedési ütemet (ahogy ugye az alacsony bázis is számít) néhány fejlődő ország IKT-piaca produkálja: az IDC szerint 2021-ig Fülöp-szigetek piacának átlagos éves növekedési üteme 7,5 százalék lesz, Indiáé 7 százalék, míg Perué 6,7 százalék.

Ami a vállalatméretet illeti, az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások adják a teljes globális infokom költések 7 százalékát. A szegmens IKT-költésének szerkezete nagy haonlóságot mutat a kunzumer piacéval: az összegnek egy jelentős része (mintegy 100 milliárd dollár) vezetéskes és mobil telekommunikációs szolgáltatásokra megy, illetve sokat fordítanak eszközvásárlásra is. Az IDC szerint a nemzetközi mércével kisvállalatoknak számító, 100 fő alatti létszámmal dolgozó vállalkozások költése is hasonló szerkezetű, bár valamivel többet fordítanak outsourcingra és alkalmazásokra.

Az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok költései adják a piac több mint az 50 százalékát. IKT-beruházásaik zömét digitális transzformációs stratégiájuk megvalósítására fordítják (outsourcing, alkalmazások, infrastruktúra).

A távközlés üzletnövelő hatását már jó néhány ágazat élvezi

Idén a teljes 4 ezer milliárd dolláros IKT-piac több mint felét adják majd a szűken vett IT-költések (hardver, IT-outsourcing, alkalmazásfejlesztés, hálózat- és rendszerimplementáció stb.), ez a piac közel 2,2 ezer milliárdos lesz az IDC szerint. Az üzleti folyamatok kiszervezésére és tanácsadásra több mint 300 milliárd megy.

A távközlés célú költések 1,5 ezer milliárd dollárkörül alakulnak, melynek 95 százalékát a vezetékes és mobilszolgáltatások teszik ki. Ebben a mobil hangátvitel és adatátvitel mintegy 400-400 milliárd dollár képvisel. A távközlési szolgáltatásra egyébként főként a magánfogyasztók költenek, de az utóbbi években néhány iparág elkezdte a felzárkózást. Ázsiában az oktatás, az USA-ban az egészségügy, míg Kanadában és Japánban a közlekedési szektor kezdett a mobil szélessávú megoldások fejlesztésébe.

Milyen évre számíthatunk Magyarországon?

Utánajártunk, hogy áll a helyzet a magyarországi piacon. Az IDC budapesti irodájában elkészültek a 2017-es előzetes összesítések. Az itthoni elemzések és előrejelzések kizárólag az informatikai költésekről szólnak.

Ennek alapján a tavalyi évet nem is zárta olyan rosszul az ország: dollárban számítva egy év alatt mintegy 10 százalékkal bővült az informatikai piac, elérte a 3,13 milliárd dollárt. Nálunk is igaz a képlet, hogy a legnagyobb költés a magánfogyasztók számlájára írható, de a közlekedési ágazat, valamint a távközlést is magában foglaló közműszektor, illetve az állam is ott van a legnagyobb IT-beruházók között.

Az ország GDP-je tavaly 3,5 százalékot javult, közép távon 2020-ig a növekedési ráta 3 százalék körül stabilizálódik. A folytatódó makrogazdasági befektetések, a gyáriparban a külföldi tőkebeáramlás, valamint a különféle ágazatokban (pénzügy, távközlés) folyó digitalizáció 2018-ban is felturbózza az IT-költéseket.

A 2018-as tavaszi választás is pozitív hatással lesz a gazdaságra, legalább azáltal, hogy a kormány amennyi uniós pénzt csak tud, még a választások előtt kihelyez. A választások utáni szokásos helyzet, vagyis a döntéshozatali mechanizmusok leállása viszont lassítja az IT-költéseket is.

Ennek megfelelően erre az évre már csupán 1 százalékos IT-piaci bővüléssel számol az IDC. A 2021-ig terjedő időszakra pedig évi 3 százalékos növekedést jelez előre, aminek a végén az éves költés elérheti a 3,33 milliárd dollárt.