A BMW nyilvánosságra hozta terveit a járműveibe telepített, a jövő évben piacra kerülő intelligens asszisztensről. A rendszer egy nagy csomó olyan dologra lesz képes, ami valószínűleg már alapvető fogyasztói elvárásnak tekinthető vele szemben: zenét játszik, navigál, hengvezérléssel kezeli az autóra vonatkozó parancsokat, különféle figyelmeztetéseket közöl, és a véletlenszerű kérdésekre is társalgási szintű válaszokat ad.

Természetesen a mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztenst a vezetéssel kapcsolatos kényelmi funkciókkal is bőven ellátják. Ha a sofőr bejelenti, hogy fáradt, akkor az algoritmus átállítja a megvilágítást, az utastér hőmérsékletét, vagy éppen ennek megfelelő zenére vált. Sőt meg sem várja a bejelentést, ha az arcfelismerő rendszer úgy értékeli, hogy a vezető kezd elálmosodni.

A sofőr a személyes beállításokkal összefüggő utasításokat is adhat: ha közli példéul, hogy fázik, az asszisztens a megfelelő szintre emeli a fűtést, és adatokat közöl a legközelebbi töltőállomásról. A testre szabható paraméterek sora idővel növekedni fog; olyasmi már most is működik, mint a preferált üléshőmérséklet vagy a kedvenc útvonalak. A szenzoradatok alapján pedig nem csak figyelmeztet, de akár időpontot is foglal a szervizbe.

A kezdetben 23 nyelven kezelhető digitális segéd a BMV közleménye alapján május 29-től lesz elérhetőaz USA-ban, Japénban, Brazíliában és a jelentősebb európai országokban, mint amilyen az Egyesült Királyság, Németország, franciaország, Olaszország vagy Spanyolorzság. A programot a BMW Operating System 7.0-val etlepített új járművekben onnantól alapértelmezett módon szállítják majd.

Egy BMW-ben senki se beszélgessen Alexával

Szemben más gyártókkal, a BMW nem adott nevet az aszsisztensnek, az autótulajdonosok maguk dönthetik el, hogy miylen nevet választanak a rendszer felébresztésére. A közleményben Microsoft Office 365- és Skype for Business-integrációról is írnak, de más együttműködések is terítéken vannak. Ami viszont biztos, az az, hogy a BMW saját rendszerben gondolkodik, és egymagában próbál helytállni az egyre kompetitívabb piacon.

A nappali és a munkahelyek után ugyanis az autógyártás is a mesterséges intelligenciára épülő digitális segédek zsúfolt csataterévé változik, sokan márka pedig olyan megoldásokat választ (gondoljunk elsősorban a Google vagy az Amazon platformjaira), amelyek a többi fronton is érdekelt márkákhoz kapcsolódnak. Sokak szerint azonban mindez azzal jár, hogy saját márkájukat gyengítik: hiába jutnak a célnak megfelelő technológiához, ha eközben gyengül az ügyfelekkel való kapcsolat.

Korábban általánosan elfogadott dolognak tartották, hogy az autógyártók a tapasztalat hiánya, a toborzás és más nehézségek miatt nem lesznek képesek saját erőből sikerre vinni az olyan fejlesztéseket, mint amilyenek az MI-vezérelt kiszolgáló rendszrek vagy az emberi beavatkozás nélkül közlekedő járművek. Utóbb azonban kiderült, hogy félelmetes forrásokat képesek erre a célra fordítani, és függőségi viszonyba sem akarnak kerülni a technológiai beszállítókkal, másrészt az új típusú bevételi forrásokról sem kívánnak lemondani a Google vagy az Amazon javára.

Természetesen itt is az adatgazdaságról van szó, hiszen a szofisztikált autós rendszerek félelmetes mennyiségű (óránként akár több tíz gigabájtnyi) értékes adatot gyűjtenek mind a járművekről, mind a sofőrökről. Arra a technológiai multik már korábban rájöttek, hogy a pénz önmagában nem elég, ha valaki be akar szállni az autógyártásba; ezzel szemben közel sem tűnik lefutott dolognak, hogy a hagyományos autógyártók képesek lesznek-e megfelelő forrásokat és szakértelmet is felvonultatni az átalakuláshoz.

Ugyanígy kérdéses, hogy a "különutas" járműgyártók képesek lesznek-e meglovagolni azt a bizalmi deficitet, ami az utóbbi időben a digitális platformok gyűjtöttek össze a felhasználóknál. Megjelentek emellett azok a startupok is, amelyek úgy fejlesztenek az autóktól az otthoni eszközökig alkalmazható hangvezérelt rendszereket, hogy azokkal együtt nem próbálják meg ráerőltetni saját brandjüket a partnerekre, vagyis nem próbálják meg lenyúlni tőlük az ügyfeleket sem.

Ezekbe a cégekbe jellemzően az autógyártók is előszeretettel fektetnek – ilyen például a San Franciscó-i SounHound, amely az elmúlt években már 215 millió dollárt szedett össze magának, befektetői között pedig a tencent vagy az Orange mellett ott van a Daimler és a Hyundai Motor is.