A digitális transzformáció, azaz a legkülönbözőbb iparágak folyamatos átalakítása, fejlesztése a technológiai újdonságok beépítésével ma az egyik legfontosabb téma a gazdaságban. Nem véletlen, hogy a Bitport idei CIO konferenciáin is a digitalizáció került reflektorfénybe. A McKinsey & Company friss kutatása a témában rejlő lehetőségeket országok szintjén vizsgálta. Kiderült, Magyarország több szempontból sem áll túl jól, de megfelelő erőfeszítéssel néhány év alatt sokat nyerhetünk mi is.

Több ezer milliárd forint a tét

A tanulmány legvaskosabb megállapítása az, hogy ha megragadjuk a kínálkozó lehetőségeket, a magyar gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is gazdagodhat a digitalizációnak köszönhetően. Ehhez azonban olyan területeken kellene erősíteni, amelyekben jelenleg nem állunk túl rózsásan. Elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén kellene szintet lépni.

Ez már csak azért is fontos volna, mert ahogy a McKinsey írása megjegyzi, Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést. Ez azonban a közeljövőben már nem tud motor lenni, mivel a foglalkoztatottsági ráta mára gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (kb. 45%), míg a ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1 760 óra, míg Nyugat-Európában ez évi 1 592 óra). A következő periódusban ezért a termelékenység javítására kell összpontosítani, ugyanis a ledolgozott munkaóránként előállított teljesítmény Magyarországon jelentősen elmarad a nyugati országok szintjétől: az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) több mint négyszer olyan hatékonyak.

A gazdaság digitalizációjának felgyorsításával a digitális gazdaság részesedése 2025-re 11,2 százalékra emelkedhetne a hazai összterméken belül a 2016-os 6,9 százalékról. Ez az arány egyébként minden forgatókönyv szerint emelkedni fog, de nem ilyen mértékben. Gyorsítás nélkül mindössze a GDP 7,4 százalékát érné el. Egy ilyen esetleges lemaradás ára ugyanakkor drámai: a McKinsey szakembereinek álláspontja alapján ez durva versenyképességi hátrányt okozna, amelynek következtében nem csupán a digitalizációban élenjáró skandináv és Benelux államoktól, hanem a saját régiónktól is leszakadhatunk.

Bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint a digitális éllovasok esetében, vagy akár az EU öt legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ugyanakkor már most érezhető a digitális gazdaság térhódítása. Magyarországon 2012 és 2016 között évente 4,1 százalékkal nőtt a digitális gazdaság, míg a nem-digitális ág évi 2,2 százalékkal. A tanácsadó iparáganként kiszámolta a digitalizáció mértékét mérő indexet. Egyes iparágakban Magyarország a régiós versenytársakat előzi a digitalizáció mértékét tekintve (pl. üzleti szolgáltatások, közszolgáltatások), míg más szektorokban hazánk elmarad a többi kelet-közép-európai országtól, például a feldolgozóipar és a közüzemi szolgáltatások terén.

A tanulmány szerint a digitalizáció jelentős hatásokkal járhat a munkaerőpiacon. Az automatizáció gyakorlatilag minden munkakörnél ki fogja tudni váltani a feladatok egy részét, már a ma létező technológiák segítségével is, persze eltérő mértékben. Ez különösen igaz a kiszámítható fizikai munkát igénylő feladatokra (amelyek háromnegyede automatizálható), vagy éppen az adatgyűjtést és -feldolgozást igénylő foglalkozásokra (ezek közel 70 százalékban automatizálhatók). Ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos gazdasági környezetben az automatizált folyamatok hatékonyabbá teszik a cégek működését, például a feldolgozóiparban.

Ezt kéne tenni

Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépni. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt. A kritikus gondolkodás és problémamegoldás, másokkal való kommunikáció, csapatban történő munkavégzés a jövőbeni elhelyezkedés zálogai – állapítják meg a tanulmány szerzői.  Az oktatási rendszer abban is segíthet, hogy több informatikát, matematikát vagy természettudományt végzett hallgató lépjen ki a munkaerőpiacra, illetve megfelelő, az automatizáció miatt szükségessé váló átképzési lehetőségeket biztosít.

A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében a fejlett országoktól elmaradó mértékben vannak jelen digitális megoldások. Például a magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék. A közösségi médiumok használata is elmarad az éllovasoktól: a magyar vállalkozások negyede él ezekkel a marketingeszközökkel, míg az éllovasoknál a cégek fele.