Azokban az országokban, ahol nem kézivezérléssel működnek a dolgok, meglehetősen nagy viták alakultak ki mostanában az új technológiák használatával kapcsolatban. Különösen érzékeny kérdés a mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerés "utcára vitele". A briteknél azonban láthatóan nem aggódnak a megoldás esetleges negatív vetületei miatt.

Londonban, hej!

A Metropolitan Police Service, azaz a brit főváros rendőrsége bejelentette, hogy elkezdte élesben használni az arcfelismerő technológiát. A programba egyelőre London kulcsfontosságú területeit kapcsolják be, ahol valós időben tudják analizálni a köztéri kamerák felvételeit. A rendőrség reményei szerint az intézkedés nagyban segíti a bűnözés elleni harcot. Különösen bíznak abban, hogy súlyos bűncselekményeket, például fegyveres támadásokat, vagy éppen kiskorúak ellen elkövetett visszaéléseket is sikerül majd megakadályozni az új technológiának köszönhetően.

Twitteres csatornájukon azt is igyekeztek világossá tenni, hogy amennyiben a felvételek nem generálnak semmiféle riasztást, akkor azokat a képsorokat haladéktalanul törlik. Továbbá riasztás esetén sem feltétlen történik intézkedés, erről a szolgálatban lévő tisztek döntenek.

A rendszer egyébként teljesen független London egyéb képrögzítő hálózataitól, így például a nem állami tulajdonban lévő zártláncú biztonsági hálózatok, vagy a rendőrökre már korábban felszerelt testkamerák sincsenek rákötve az arcfelismerő technológiára.

A szisztéma használata amúgy országon belül sem aratott osztatlan sikert. Egy tavaly áprilisi egyetemi tanulmány például arra jutott, hogy a rendőrség által is használt valós idejű arcfelismerő rendszer 81 százalékos hibaszázalékkal dolgozik. Még korábbról való a walesi rendőrség szállította kétes eredmény, amelynek során 2300 ártatlan embert azonosított bűnözőnek az arcfelismerő algoritmus.

Sokasodó aggályok

Miközben az Egyesült Királyság a maga útját járja, a világban számos helyen foglalkoznak nagyon komolyan a technológia esetleges megzabolázásában. Az EU-ban például alig párnapja fogalmazódott meg a szándék egy moratóriumi időszak bevezetésére. A 3-5 évre tervezett periódus alatt kellene felmérni a technológiák bevezetésének várható hatásait, valamint lehetséges kockázatait, és kidolgozni azok kezelési módját. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.).

Kicsit máshogy látja a kérdést egy neves biztonsági szakember. Bruce Schneier szerint az arcfelismerés betiltása csak eltereli a figyelmünket a lényegről. Azt kell eldöntenünk, milyen társadalmat akarunk, és aszerint kell az új, megfigyelésre, beazonosításra alkalmas technológiákat kezelni, szabályozni.