Mind a mai napig vannak olyan elemei a Linux kernelnek, melyeket az elavult, őskövület hardverarchitektúrák támogatása miatt kell folyamatosan fejleszteni. Most a téma ismét előkerült, mégpedig a legmagasabb szinten: a kernel fejlesztését továbbra is felügyelő Linus Torvalds vetette fel egy olyan fórumszálon, ahol a fejlesztők a többgenerációs LRU (least-recently-used) memóriakezelés problémáit beszélték meg.

A processzornak persze van egy érdekessége, írja a fórumtémára felfigyelő The Register: fejlesztését Pat Gelsinger, az Intel jelenlegi vezérigazgatója vezette, és állítólag azt a feladatot kapta annak idején, hogy olyan processzort fejlesszen a csapata, amely alkalmas mesterséges intelligenciához kötődő munkaterhelések futtatására. Ebből lett a 32 bites, egyetlen 100 MHz-es magot és 16 kilobájtnyi belső gyorsítótárat tartalmazó 486.

Járulékos problémákat is okoz

Torvalds szerint az olyan problémákat, amiket az elavult, kevesek által használt architektúrák támogatása okoz, talán egyszerűbb lenne úgy megoldani, hogy megszüntetik a támogatását. Ilyen ügy lenne a régebbi processzorok LRU memóriakezelése is. A Linux kitalálója arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem lenne különleges lépés az operációs rendszer történetében, hiszen már tíz éve, 2012-ben kivezették az i386-os processzorok támogatását. 2022-ben talán ideje megszabadulni végre az i486-os CPU-któl is, írta Torvalds.

Szerinte erősen kétséges, hogy az i486-os hardverek már akármennyire is relevánsak lennének. Kétségtelen, hogy még vannak a világban olyan elszánt emberek (pl. Torvalds egyik vitapartnere, az Egyesült Királyságban dolgozó lengyel fejlesztő, Maciej W. Rozycki), aki szerint az ebből adódó problémák egyszerűen áthidalhatóak, de a kernelfejlesztés szempontjából ez az álláspont nem igazán releváns. Ha valaki múzeumi hardvert akar használni bármilyen célra, akkor futtasson rajta múzeumi kernelt, érvelt Torvlads.

Ez a munka csupán fölösleges tehertétel (bár Rozycki felajánlotta, hogy ő vállalja azokat a külön munkákat, melyek a 486-os CPU-k támogatásához szükséges). A támogatás fenntartása olyan plusz maintenance-feladatokkal jár, amik ma már egyetlen fejlesztőt sem érdekelnek, ezeket a kódrészeket senki sem teszteli elég alaposan, azaz igazából csak véletlenszerű, hogy az ilyen kódok helyesen működnek-e.

A The Register megjegyzi: lehet, hogy Torvaldsnak igaza van. Egy olyan CPU-családról van szó ugyanis, amit az Intel 1989-ben mutatott be, és már 1993-ban lecserélte a Pentiumra, 2007-ben, azaz már tizenöt éve pedig teljesen kiradírozta a termékpalettájáról. Még a gyártó termékadatbázisában sem találni nyomát.

Aki még mindig használt 486-os gépet, már megtanult együttélni azzal, hogy nem kap hozzá támogatást, ahogy azt is, hogy a szoftverfejlesztők rég elfelejtették a platformot.