Az Informatika a Társadalomért Egyesület június első két napján a Parlamentbe invitálta mindazon szereplőket, akik munkájukkal hozzájárulnak az infokommunikáció társadalmi előnyeinek kiaknázásához. Ott voltak az érintett vállalkozók, kicsik és nagyok egyaránt. Megjelentek a teremben a civil szféra, a költségvetési szervek és az önkormányzatok képviselői, magas szinten képviselte magát a kormányzat, és több neves külföldi vendégnek is meghallgathattuk az előadását.

Parlamentáris körülmények között ennek a körnek még nem volt lehetősége találkozni, az eddigi konferenciáknak egészen más volt a hangulatuk és tematikájuk is.



A világ és a vasaló ■ Már a megnyitó beszédben megadta az alaphangulatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy Tabi László idézettel:

“X boldogtalan, mert meg akarta javítani a világot, és nem sikerült.
Z boldog, mert meg akarta javítani a vasalót, és sikerült.”

Majd ezt követően leszögezte a nyilvánvaló, mégis gyakran elfeledett alapelvet, miszerint az infokommunikáció nem cél, hanem egy remek eszköz, és hogy mire használjuk, az értékrendünktől függ. Kiemelte a rendezvény "találkozás" jellegét, ahol a résztvevők feladata új szempontokat hozni a "hogyan tovább" közös megvitatásához.

Ugyanezt a gondolatot fűzte tovább beszédében Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős Főigazgatóság digitális tartalomért felelős igazgatója, mikor kifejtette, hogy a cél a legtöbbet kihozni a digitális technikából a társadalom számára, és ebben mindenkinek részt kell vennie, állampolgároknak, vállalkozóknak, civileknek és a kormányzatnak egyaránt. Ezért az új jelszó: Every European Digital!  

Nem kérnek a lobbikból ■ Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára az államtitkárság első évének értékelését követően világossá tette a kormányzat szándékát, miszerint az infokommunikációs beruházásokat nem a szállítói lehetőségek és lobbik vezérlik, hanem az állam a ide allokált forrásait közérdek szolgálatába állítja, azokat a közpolitika céljaira fordítja.

Az államtitkár elmondta: most készítik elő azt a kormányhatározatot, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentum-formátum; hamarosan megteremtik az e-fizetés lehetőségeit is. A tervek között szólt arról is, hogy nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.

John Borras, az OASIS (Szervezet a strukturált információs szabványok fejlesztésért), Átalakuló Kormányzás Bizottságának elnöke az "átalakuló kormányzás" új megközelítési módjáról beszélt, melyben a kormányzatnak folyamatosan az állampolgárok igényeihez, illetve szükségleteihez igazodva kell gondolkodnia. Őszintén elmondta, hogy hazájában csak sok kudarcba fulladt e-kormányzati kísérlet (például nagy költséggel kialakított, de csak kevesek által használt szolgáltatások), és néhány sikeres projekt után jöttek rá erre a megoldást hozó szemléletre.

Az állampolgárok szerepének pontosítása érdekében még hozzá tette, hogy nem "nekik", hanem "velük" kell megoldani a problémákat. Ha ehhez nincs meg minden erőforrás a kormányzatban, érdemes bevonni külső kompetenciáka, így például a vállalkozók vagy a civilek tudását.

Igen élénk beszélgetés (helyenként már-már vita) bontakozott ki a magyar információs társadalom építéséről folyó plenáris ülésen, ahol a meghatározó (és felelős) kormányzati vezetők válaszoltak az írásban beküldött illetve a helyszínen feltett kérdésekre. Erre az igazi eszmecserére jó példa az IVSZ elnökének, Laufer Tamásnak és Dux Lászlónak, az NFM felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárának beszélgetése, amelyben az informatikai szakemberképzés szempontjából fontos reáltárgyak fontosságának és érettségi tárgyak közötti hangsúlyozás lehetőségeit tárgyalták.


Az állam jó akar lenni ■ Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára rövid, áttekintő képet adott a Magyary Programról, de ezt megelőzően ismertette annak alapelveit is. Végső célként egyértelműen a "jó állam" megteremtését jelölte meg, aminek eléréséhez két komplex feladatsort kell végrehajtanunk: a közigazgatás átalakítását (Magyary Program) és az igazságügyi reformot.

Az államtitkár szerint a Magyary Program célja a hatékony nemzeti közigazgatás. A programot egy folyamatosan elemzett és szükség szerint módosítandó, dokumentumnak szánják; tömör, olvasható és megérhető anyagot kívánnak átadni június 14-én a közigazgatás szereplői felé.

Záró beszédében Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kiemelte a magánérdek és a közérdek összehangolását a korábbi szembeállítás helyett. A kormányzat határozott és eltökélt szándékaként említette, a már jogszabály által is megtámogatott alapelvet, miszerint az állami feladatokat alapvetően az államnak kell megoldania.

Ennek megfelelően az állam meghatározó nyilvántartásait támogató informatikai rendszerek fejlesztését, üzemeltetést és működtetését állami intézményeknek kell biztosítania. Átmenetileg ugyan lehetnek kivételek, amikor a feladatok nem 100 százalékban kerülnek állami kezelésbe, de csak ez lehet a kiindulási elv. Záró gondolatként beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor fontos a kormányzat számára, és a mint a versenyképesség javításának egyik legjelentősebb tényezőjét tartják számon.