Az Unió átlagosan teljesítette a 2016-os célokat az elektronikai hulladék begyűjtésében, bár 10 tagállam még elmarad azoktól, és a németek is csak jóindulattal feleltek meg. Szemétből meg egyre több lesz.

Az Eurostat legújabban közzétett adatai alapján 2015 és 2016 között ismét növekedett az uniós gazdaságokban piacra került elektromos és elektronikai eszközök mennyisége. Az évtized elején tapasztalt átmeneti visszaesés után az ilyen eladott cikkek összes tömege ezúttal már a 10 millió tonnát is meghaladta, ami közel 3 százalékos emelkedést jelentett éves öszehasonlításban.

Az Európai Unió statisztikai információkat biztosító főigazgatósága szerint az elektronikai hulladék begyűjtésében 18 tagállam érte el vagy teljesítette túl a 2016-os célkitűzésnek megfelelő 45 százalékos arányt, ide számítva a 44,9 százalékot jelentő Németországot is. Ezzel az EU egészét tekintve 49 százalékosra teszik az elektromos szemét visszagyűjtését, ami az egyes régiók tekintetében persze lényeges különbségeket is mutat.

Skandinávia szemetelésben is bajnok

Még nagyobb a szórás a keletkezett hulladék mennyiségében, hiszen a Romániában egy főre jutó 1,6 kilogramm és a Svédországban jegyzett 16,5 kilogramm közötti tízszeres eltérés csak nagyon kis részben fakad a svéd visszagyűjtési rendszer hatékonyabb működéséből. A skandináv országok az újrahasznosítás relatív magas foka ellenére is ontják magukból az elektromos és elektronikai szemetet, a svédek mögött álló dánokat csak az Egyesült Királyság előzi meg ezen a területen.

Ehhez jön, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) nem EU-tag résztvevőit is magában foglaló listán Norvégia, Liechtenstein és Izland rendre az első, a negyedik és a hatodik helyen áll. Magyarország a maga részéről a 18 jól teljesítő uniós ország között volt, és kerek 6 kilogrammal szerepel a listán, ami nagyjából Lengyelország, Olaszország vagy Szlovénia szintjének felel meg. A környéken Szlovákia valamivel alacsonyabb értéket jegyez, de Ausztria, Csehország, Horvátország vagy Bulgária is több e-hulladékot gyűjtött össze az egyes lakosokra vetítve.

Az Eurostat anyagából kiderül, hogy az értékeket nem csak az adatszolgáltatás hiányossága (vagy akár teljes hiánya) befolyásolja bizonyos esetekben. Olyan tényezőket is érdemes figyelembe venni, mint például az a Bulgáriában folytatott kampány, amelynek eredményeként 2015-ben 106 százalékos, 2016-ban pedig 97 százalékos visszagyűjtési arányt értek el az adott évben vásárolt eszközök mennyiségéhez viszonyítva.

A 45 is billeg, de már jön a 65 százalék

A tömegre számolt hulladékfajták között a legjelentősebb kategóriát nem meglepő módon a háztartási nagygépek képviselik 2.5 millió tonnával, vagyis a 2016-ban begyűjtöt e-szemét több mint 55 százalékával. Ehhez képest az informatikai és távközlési termékek majdnem 15 százalékkal (669 ezer tonnával) szerepelnek a második helyen, és a konzumer cikkek a fotovoltaikus panelekkel összefésült csoportjához is majdnem ugyanennyi, 610 ezer tonna begyűjtött e-hulladék tartozott.

Ahogy a fentiekből is kiderül, az Eurostat vonatkozó adatait meghatározza a tagállami adatszolgáltatás kétéves, illetve a statisztika összeállításának további egyéves határideje. Ennek alapján csak az idén ismertették a 2016-os referenciaév eredményeit a korábban ahhoz rendelt 45 százalékos előirányzat függvényében. Bár a szervezet legközelebb decemberben frissíti majd a számokat, az igazán érdekes adatokra 2021-ig kell majd várni, akkor derül ki ugyanis, hogy mennyiben sikerült megvalósítani a 2019-re kitűzött 65 százalékos begyűjtési arányt.

Piaci hírek

Döbbenet: a Facebookról megint elszivárgott némi személyes adat

A közösségi oldalnak megint nem sikerült összehangolni a saját házirendjét a saját alkalmazásprogramozási eszközeivel, és sokadszor is olyan fejlesztőknek biztosított hozzáférést a felhasználói adatokhoz, akiknek nem kellett volna. Aggodalomra semmi ok, a Facebook eddiginél is keményebb munkája eredményes lesz.
 
Hirdetés

Ez az igazi versenyelőny a turizmusban

A koronavírus-járvány miatt visszaesett vendégforgalom lehetőséget is rejt magában. A szállodaipar korán ébredő szereplői a jövőbe fektetve informatikai fejlesztésekkel tehetik vonzóbbá és biztonságosabbá szolgáltatásaikat.

Már Budapesten is van olyan előadás, amit wifihálózat és mobiltelefon segítségével tettek interaktívvá.

a melléklet támogatója a TP-Link Magyarország

Hirdetés

Hatékonyabb kommunikáció Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain

Sikeresen befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.