A részletek csak pénteken váltak ismertté, de már hétfőn elfogadhatja az Országgyűlés a távközlési különadóról is rendelkező jogszabályt. A különadó elviheti a távközlési szektor nyereségének nagy részét, így a tervezett beruházások is leállhatnak.
Az ötmilliárd forint árbevétel fölötti rész 6,5 százalékát kell válságadóként befizetniük a távközlési cégeknek, így van olyan vállalat, amelynek ez a teljes profitját is elviheti, és az sem kizárt, hogy a bevétel jelentősen meghaladja majd a kormányfő által említett 61 milliárd forintot - írja hétfői számában a Népszabadság. Ennek következtében szinte biztos, hogy elmaradnak a honi távközlési fejlesztések: jövőre alig fog növekedni a mobil szélessávú lefedettség, és várhatóan 2012-ben sem indul negyedik generációs mobilinternet-hálózat. A vezetékes oldalon az optikai, valamint következő generációs hálózatok fejlesztése szenvedhet késedelmet – mondták a lapnak ágazati elemzők.

Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy a kormány a bankadó mellett további válságadókat kíván bevezetni, amelyet a telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A távközlés szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot fizetne be. A távközlési különadóról is rendelkező jogszabálytervezetet pénteken nyújtották be egyéni képviselői indítványként, de különleges eljárásban már hétfőn elfogadhatja az Országgyűlés a jogszabályt.

Duplájára nő az adófizetési kötelezettség A Népszabadság által megkérdezett szakértők kivétel nélkül arra figyelmeztettek: a válságadó tervezete egyetlen elem csak, ma még nem tudható, milyen más háttérmegállapodások előzték meg az adó bevezetését. A cégek ugyanis kaphatnak olyan kedvezményeket is, melyek előnyét hosszú távon érezhetik. A lap számításai szerint a Magyar Telekomra 40 milliárd, a Telenorra 11-12, a Vodafone-ra 7, a UPC-re pedig 4 milliárd forintos adó jut idén.

A céginformációkat összegyűjtő Opten számításai szerint az ágazat csaknem az egész piacot lefedő 10 legnagyobb szereplője 2009-ben 1233 milliárd forint árbevételt ért el, ehhez képest az elvárt 61 milliárdos adóbefizetés az 5 százalékot is eléri, vagyis az iparűzési adót is jócskán meghaladja. Még nehezebb a cégek helyzete, ha tudjuk, hogy tavaly összesen 84 milliárd forint adózott eredményt értek el; az új adó kivetése nyomán ennek csak 27 százaléka marad a tiszta nyereség, miközben a cégek adófizetési kötelezettsége a duplájára nő.

Az EU is közbeszólhat
Az Európai Unió figyelmét is felkeltették a tervezett különadók: az MTI tudósítása szerint az Európai Bizottság tájékoztatásért fordul a magyar hatóságokhoz a tervezett távközlési válságadóval kapcsolatban; az uniós végrehajtó testület arra keres választ, hogy összhangban van-e ez a terv az EU távközlési szabályaival.

Az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják - emlékeztetett Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője pénteken Brüsszelben. Jonathan Todd napi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva hozzátette: a magyar terveket még nem ismeri, így azokat nem kívánja kommentálni.

Szeptember végén az EB azért indított szabálysértési eljárást Franciaország és Spanyolország ellen, mert a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek pótlására külön illetékkel sújtották a távközlési szolgáltatókat. A bizottság arra is felhívta az érintett országok figyelmét, hogy amennyiben nem tartják magukat az uniós szabályokhoz, az Európai Bírósághoz fordul.

Magyarország fejlődik a szélessáv terén, de nem eléggé
A Telenor nekiugrik a 4G-nek
Nyitrai Zsolt: őszre eldől a Nemzeti Digitális Közmű sorsa


Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.