A mesterséges intelligencia gyors fejlődése máris különféle aggodalmakat keltenek a hamisított információ, a programokba kódolt elfogultság és az adatvédelmi problémák miatt, ezeken túl pedig állandó téma a munkaerőpiac felforgatása vagy az a tény, hogy a diszruptív technológiákat fejlesztő magánvállalatoknak nincs rá semmiféle ösztönzésük, hogy a saját maguknak teremtett előnyöket másokra is kiterjesszék. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan kevés figyelmet kap egy sokadik, de a maga módján ugyancsak aggasztó kérdés, mégpedig az MI-termékek és -szolgáltatások elnevezése és márkázása.

A névadás triviális dolognak tűnhet, de ahogy a VentureBeat hétvégi összeállításából is kiderül, könnyen járhat előre nem látható következményekkel. Az MI-ágensek és robotok ugyanis gyakran kapnak emberi neveket, ami valakinél már azzal kiveri a biztosítékot, hogy a nyugati világban fejlesztett eszközöknek gyakran próbálnak valamilyen női identitást adni, megerősítve a nők alárendelt szerepéről szóló elképzeléseket. Ennél fontosabb azonban, hogy az antropomorf elnevezések általában is azt a képzetet keltik, hogy az MI öntudattal rendelkezik, ami befolyásolja a károkozásra való képességét is.

Az MI nem férfi vagy nő, sőt nem is ember

A cikk szerint az ilyen elnevezések a techvállalatok narratíváját erősítik az emberi intelligenciát felülmúló MI küszöbön álló megjelenéséről, annak hiányában is elmosva a határokat a hagyományos, emberek közötti kommunikáció, illetve az ember-gép interakciók között. A VB szerzője szerint itt is érdemes lenne olyan szabályokat alkotni, mint amelyek már számos területen léteznek az URL-ektől a gyógyszerekig, hogy a nevek ne befolyásolják a felhasználók feltételezéseit és elvárásait – ebben az esetben elősegítve, hogy az MI-technológiát terméknek, és ne más emberek helyettesítőjének lássák.

Ez egyben lehetőséget adna az MI céljainak és képességeinek hatékonyabb bemutatására, elősegítve a fogyasztók könnyebb eligazodását és az átgondoltabb döntéshozatalt az MI-szférában. Az ilyesmi pedig különösen fontosnak tűnik, amikor a szakemberek már arra figyelmeztetnek, hogy az egyre fejlettebb MI-chatbotok komoly kockázatot jelentenek az emberek döntési képességeinek fejlődésére. Ebben az esetben ugyanis nem a döntéseket támogató információforrásról, hanem a feladatok tejles átvételéről van szó, ami sokkal pusztítóbb lehet az eddig megismert "kognitív protézisek" hatásainál is.