Jellemzően szeretjük magunkat elaltatni azzal, hogy ugyan nagyon szép például, ahogy fejlődik a mesterséges intelligencia, ám az ember összetett, számtalan problémára megoldást kínáló kognitív képességeihez mérve még a legfejlettebb algoritmusok is csak szégyenkezve vonulhatnak a sarokba - egyelőre.
Valami hasonlót lehetett elmondani az önvezető dróntechnológiáról is. Ezek az eszközök egyre összetettebbé, okosabbá és önállóbbá váltak az évek alatt, ám azt a precizitást, sebességet képetelenek voltak utánozni, ahogy egy profi humán pilóta vezeti át a gépét egy nehéz, akadályokkal tűzdelt terepen. A Zürichi Egyetem és az Intel Labs közös csapata azonban most előállt valami olyasmivel, ami ezen a területen is elkezdheti kikezdeni az emberi felsőbbrendűséget.
Tudományos, fantasztikus
Az alább látható bemutató videóban jól megmutatkozik, milyen elképesztő sebességgel cikázik a fák között a teljesen autonóm üzemmódban lévő kísérleti szerkezet. A képsorokat nézve óhatatlanul felötlik A Jedi visszatérből ismert üldözéses jelenet az Endor bolygó holdján. A végkifejletet ismerve elmondható, a birodalmi katonák talán jobban jártak volna, ha nem maguk vezetik a siklóikat, hanem a svájciak algoritmusára bízzák magukat.
A projekt részleteivel kapcsolatban a Science Robotics szaklapban megjelent publikáció segít eligazodni. Ahogy már utaltunk rá, a kiinduló probléma az volt, hogy bonyolult, tereptárgyakkal nehezített, esetleg gyorsan változó környezetben nem nagyon lehet az önvezető drónokra számítani azok csigalassúsága miatt.
A kutatócsapat ennek leküzdésére azokhoz fordult, akik már bizonyítottak a területen: a professzionális emberi pilótákhoz. A drón manőverezésért felelős algoritmust kizárólag szimulátorban tanították, ám a bejárandó terepen segítségére volt egy profi humán tanár. A neurális hálózat nem csupán villámgyorsan kitanulta, miként lavírozik az emberi pilóta a nehéz virtuális környezetben, de a megszerzett képességeket a való világban is alkalmazni tudta anélkül, hogy előtte az adott környezetet "látta" volna.
A kutatók bíznak benne, hogy a teszteken akár óránként 40 kilométeres sebességre is képes rendszerüket idővel erdőben, ipari környezetben, katasztrófa sújtotta területeken is be lehet vetni, legyen szó eltűnt személyek felkereséséről vagy emberek számára veszélyes terep bejárásáról.
Ugyanakkor mindez persze alkalmas lehet arra is, hogy a jövő katonai beavatkozásaiban már rutinszerűen vessenek be emberekre vadászó drónokat - mondjuk a mindig nagy kihívást jelentő városi környezetben.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?