A digitális írástudás és az ehhez kapcsolódó esélyegyenlőség kérdését járja körül a BellResearch elemzése, mely a 2012-es Magyar Infokommunikációs Jelentés adatain alapul. A statisztika elkészítése során elsőként arra derült fény, hogy manapság már nem a PC-penetráció, hanem inkább az internet-használat vált a digitális képességek megszerzésének igazi hajtóerejévé. Ez természetesen annak is köszönhető, hogy az elmúlt években erőteljesen megindult az internet-elérésre képes konzumer eszközök előretörése: egyes, eddig "elutasító" rétegek megadták magukat az okostelefonok és tabletek felhasználóbarát, egyszerűen kezelhető felületének és használati módjának.


Internet a félidőn túl ■ Míg a PC-k elterjedése a 2003-as 27 százalékhoz képest kicsivel több mint duplájára, 57 százalékra nőtt, az internet-képes háztartások aránya jóval nagyobb növekedésen van túl. 2003-ban még csupán a háztartások 9 százaléka rendelkezett valamilyen webes kapcsolattal, idénre azonban már 55 százalékuk "beszállt az internetbe". Ahogy az eszközök és az internet-használat egyre általánosabbá vált, folyamatosan csökkent a digitálisan írástudatlanok aránya, a 2003-as 65 százalékról az idei évre 43 százalékra esett vissza: persze még ez is kiemelkedően magas aránynak számít.

A kutatás alaposan körüljárja, mi okozza a viszonylag nagy mértékű IT-analfabéta arányt. Abban a megkérdezettek körülbelül kétharmada egyetért, hogy a számítógép jelentős mértékben megkönnyítheti az emberek életét (70 százalék véli így), valamint hogy az internet ismerete az átlagemberek számára is elengedhetetlenné vált (ezt 60 százalékuk állította). A válaszadók 84 százaléka ráadásul úgy gondolja, tisztában van az internet fogalmával, tehát nem valamilyen "ismeretlen technológiai mumustól" tartanak, más okaik vannak az elutasításra.

Azok között, akik nem használnak PC-t, a legtöbben kereken kijelentik: soha nem is akarnak meghódolni a számítógépeknek: az elutasítók 83 százaléka hajthatatlan ezen a téren. A számítógép nélküliek 65 százalékát egyszerűen nem érdekli a téma, 50-60 százalékuk a szakértelem, 34 százalékuk esetében pedig a motiváció hiánya miatt nem ül le egy gép elé.

Nem vénnek való vidék? ■ A korosztályos csoportosításból jól látható, hogy az életkor növekedésével emelkedik a digitális írástudatlanok száma is. A 45-59 éves korcsoportban már a válaszadók több mint fele tartozik ebbe a kategóriába, az igazán nagy szakadék viszont a 60 évnél idősebbek körében tapasztalható: náluk közel 90 százalék nem ért a számítógépekhez és az internethez.

A tanulmány szerint azért van esély az elutasítóbb korcsoportok számára is, mivel - ugyan a többi korosztálynál kissé visszafogottabban, mégis egy részük egyetért azzal, hogy a számítógép segítheti a munkát és bizonyos élethelyzeteket. A 60 év felettiek leginkább tanulás, ismeretszerzés, hobbi és munka területén látnák hasznát az internet ismeretének, természetesen őket jóval kevésbé érdekli a játék és az internetes vásárlással is csak kis részük ismerkedne.

A tanulmány összegzésében a BellResearch is arra a következtetésre jut, hogy a legtöbb digitális írástudatlan esetében nem a szándékon múlik az internet-analfabetizmus átugrása: legtöbbjük saját maga is tisztában van azzal, hogy lemarad, esélytelenné válik a társadalmi- és munkaerő-versenyben. A digitálisan lemaradók pedig sok esetben nem csak ezen a téren hátrányos helyzetűek, önmagában már nem lehet cél az, hogy őket számítógépes tudás terén zárkóztassák fel az illetékesek.

Kérdésünkre Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója is megerősítette, hogy a jelenleg digitális írástudatlannak számító réteg egy részét valószínűleg tényleg nem lehet meggyőzni a váltásról. A szakértő véleménye szerint ez a csoport egyrészt más problémákkal van elfoglalva, és többen nem érzik úgy, hogy ezek megoldásában, a helyzetük változásában valóban szerepet kaphatna a számítógép és az internet. Bár a jelenlegi felmérés a magyar viszonyokat nem hasonlította össze az nemzetközi arányokkal, Sugár Mihály szerint Európa többi országához képest lassan haladunk a számítógép- és internethasználók arányát tekintve. Ugyan az evangelizációnak a jelenlegi net-analfabéták egy része valószínűleg továbbra is ellenáll majd, mindenképp szükség van oktató, népszerűsítő, felvilágosító programokra, amelyeken üzleti és állami szervezetek egyaránt dolgoznak.