Az IBM Watson névre keresztelt megoldása három napig játszott az amerikai Jeopardy kvízjáték két bajnokával, és utcahossznyi előnnyel győzte le emberi ellenfeleit.
1997-ben az IBM Deep Blue számítógépe egy hat játszmából álló mérkőzésen 3,5-2,5 arányban legyőzte Garri Kaszparovot, az aktuális sakkvilágbajnokot. Ez az eredmény kétségtelenül mérföldkő volt a számítástechnikában, hiszen egy régóta élő kérdésre adott választ: a gép képes lehet-e valaha legyőzni az embert a sakkjátékban. Persze a Deep Blue lényegében csak brutális számítási kapacitása segítségével győzött, ezért a mesterséges intelligencia történetében a körítés ellenére sem volt szó semmilyen mérföldkőről. Az IBM azonban tizennégy évvel később ebből a szempontból is nagyot alkotott: idén februárban egy összetett kvízjátékban küldte harcba Watson nevű számítógépét, és ismét diadalmaskodott a humán bajnokok felett.

Deep Blue 2.0 A Watson tulajdonképpen egy összetett szoftver és egy nagy sebességű számítógépfürt kombinációja, maga a szoftver a DeepQA nevű elemzőmotorra alapul. A Jeopardy vetélkedőben - ami hasonlít a nálunk is sikeres Mindent vagy semmit című játékra - a Watson szövegfájlként kapta a kérdéseket. Igaz, hogy emiatt beszéd- vagy képfelismeréssel nem kellett megküzdenie, de a játék rejtvényeiben olyan komplex nyelvi megoldásokkal szembesült, mint a mögöttes jelentés, az irónia, vagy a szójáték. Ezek értelmezésével az emberi elme kitűnően boldogul, de a számítógépek alapvetően nem tudnak velük mit kezdeni, vagyis a számítási sebesség és a rendelkezésre álló adattár önmagában még kevés volna az üdvösséghez.

Az IBM rendszere lehetséges válaszokat megbízhatóságuk szerint állította sorrendbe, és pár másodpercen belül akkor jelölte meg az egyiket, ha az elérte az aktuálisan meghatározott megbízhatósági küszöböt. A gép ellenfelei a Jeopardy amerikai bajnokai, Ken Jennings és Brad Rutter voltak, akiknek ezúttal nem termett sok babér: a játék végére a Watson több mint 77 ezer dollárt gyűjtött, míg Jennings 24 ezerrel, Rutter pedig szűk 22 ezerrel végzett. A győztesnek járó egymillió dolláros díjat az IBM jótékony célra ajánlotta fel.


Watson segít Az IBM első vezérigazgatójáról, Thomas J. Watsonról elnevezett technológia a jövőben többféle probléma megoldásához is segítséget nyújthat. A gép képes rá, hogy egy-egy probléma kapcsán hatalmas mennyiségű adatot vizsgáljon át, majd a lehetséges válaszokat megbízhatóságuk szerint rangsorolva tegyen javaslatot a megoldásra. Ez egyrészt hasznos lehet az egészségügyben a pontosabb diagnózisok felállításában, de hatékonyabbá teheti az önkiszolgáló online ügyfélszolgálati megoldásokat is, vagy új távlatokat nyithat a telefonos segítségnyújtásban.

42. Körkapcsolás: Mi és az MI

Mekkora teret hagy a projektmenedzsereknek a mesterséges intelligencia? Többek között erre az aktuális kérdésre keresték a választ a PMSZ rendezvényén.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.