A tiszta, megújuló energiaforrások felkutatása és hasznosítása kulcsfontosságú a technológia által vezérelt világunkban, mivel a hagyományos (és szűkös) források egyre kevésbé alkalmasak az igények kiszolgálására. Többek között ezért is rendkívül fontos az a tudományos eredmény, amivel kutatók a víz párolgását tudták energiává alakítani.

A spórák ereje

A Columbia Egyetem tudósai által a Nature Communications hasábjain publikált tanulmány szerint sikerült a víz párolgását úgy „befogni”, hogy az a jövő egyik legerőteljesebb, potenciális energiaforrása lehessen. „A párolgás a természet legalapvetőbb erejének számít, mindenhol ott van és sokkal erősebb, mint a szél, vagy a víz”, foglalta össze a projekt kiindulási pontját Ozgur Sahin, a projekt vezető professzora.

Ezzel a tudósok eddig is tisztában voltak, csak éppen azt a módszert nem találták, amivel a felszálló vízpárát hasznosítani lehetne. Az áttörést akkor érték el, amikor baktériumspórákat kezdtek alkalmazni eszközként: a spórák jellegzetes tulajdonsága, hogy ha nedvesség éri őket, akkor azt beszívják és ezzel megnövelik kiterjedésüket, amikor azonban elvesztik a nedvességet, visszanyerik eredeti formájukat.

A két méret közötti különbség, illetve változás az alapja azoknak az eszközöknek, amelyekkel a kutatók prezentálni is tudták az ötlet működőképességét. Mindkét esetben spórákkal ellátott műanyag szalagokat használtak: az egyik készüléknél víz hozzáadása után a spórák megnőttek, amivel a felettük elhelyezett, addig zárt lamellák kinyíltak. Ekkor megindul a párolgás, ami miatt a szalagok összehúzódnak, ami után és további párás levegő befújásával újra indítható a folyamat.

Nagy változásokat hozhat

Hasonló elven működik az a rendszer, amelyiknél egy óriáskerékhez hasonlító szerkezetre kerülnek a szalagok, amelyek a nedves levegővel érintkezve szintén mozgásba lendülnek. Ez elindítja a kereket, ami aztán akár egy kis jármű mozgásba hozására is képes lehet. A működési elv mindkét esetben az izmok összehúzódásához, majd kiengedéséhez hasonlít a leginkább, azzal a plusszal, hogy a folyamatokat itt a folyadék párolgása vezérli.

Ha az eredeti ötletet egy kicsit felnagyítjuk, illetve hozzávesszük azt a tényt, hogy a bolygónk felületének közel 73 százalékát víz borítja, akkor nagyjából képet kaphatunk arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben. A Columbia Egyetem kutatói hatalmas, vízre települő turbinákat vizionálnak, amelyek a víz párolgásának energiáját hasznosítják, de a technológiai fejlődésével a háztartások is profitálhatnak a felfedezésből. Aki részletesen ismerkedne a módszerrel, az itt olvashatja el a kutatás teljes anyagát.