Egy hazai kutatás szerint sokkal többet lógunk a különböző közösségi csatornákon, mint pár évvel ezelőtt. Viszont a magukat függőnek valók aránya érdekes módon csökkent.
Hirdetés
 

Több mint ezer fő bevonásával készítette el újra a közösségi média magyarországi helyzetével foglalkozó felmérését az ArvaliCom. A kutatás messze nem tekinthető reprezentatívnak, mivel a jelentkezőket önkéntes alapon verbuválták a Facebookon és Google-hirdetéseken keresztül. Ennek ellenére az adatok valamennyire használhatók, köszönhetően annak, hogy négy évvel ezelőtt már zajlott egy hasonló témájú megkérdezés.

Bezzeg az én időmben...

A friss eredmények azt mutatják, hogy korosztályos bontásban hasonló tendenciák kezdenek kialakulni nálunk is, mint a világ fejlettebb régióiban. Azaz a Facebook érezhetően veszít népszerűségéből a legfiatalabb felhasználóknál. A magyar tinik körében például a YouTube videói érdekesebbnek bizonyulnak Mark Zuckerberg üzenőfalánál. Sőt, a Facebookot ebben a korcsoportban már az Instagram is megelőzi. Utóbbi miatt persze nem kell nagyon aggódnia a közösségi birodalom alapítójának, mivel a 2012-es felvásárlás óta az Instagram is a Facebook család része.

 

Legnépszerűbb közösségi csatornák a magyar felhasználók körében

 

A generációk közötti szakadékról nem csak a fenti táblázat árulkodik, hanem az is, hogy ki, mit csinál ezeken a közösségi felületeken. Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a Facebookot, míg a 24-40 évesek jobbára szakmai és egyéb híreket olvas, illetve csetel. A 40-nél idősebb kör zömmel a napi hírekről is itt tájékozódik.

More, more, more!

Az említett, négy évvel ezelőtti felmérésnél a válaszadók többsége még nem számolt be kórosan hosszú idejű napi használatról, ám az idei eredmények az átlagos közösségi médiával töltött idő növekedését mutatják. A 40 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30 százaléka szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.

Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta több órát is eltölt a Facebookon. A 40 év felettiek még többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben: manapság háromnegyedük napi 2-3 órát szán erre. A 24-40 éves korosztály 60 százaléka is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

A fentiek ismeretében több mint meglepő, hogy ezzel párhuzamosan egyáltalán nem nőtt, sőt inkább csökkent azoknak az aránya, akik aggódnának a túlzott elköteleződés miatt. A válaszok alapján a hazai netezők egyáltalán nem gondolják magukat függőnek. A legfiatalabb korosztály 58 százaléka szerint csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, hatból egy tininek egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2 százalék tartja erőteljesen függőnek magát (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de harmaduk pár hét után azért már elvonási tünetekkel küzdene. 13 százaléknyian viszont becsülettel bevallották, hogy nem tudnának létezni a platform nélkül.

Összebújás helyett inkább görgetünk

A kérdések között idén is szerepelt pár igazán intim téma. Ezekből az derült ki, hogy a közösségi média a párkapcsolatra is komoly hatással lehet. A 2015-ös válaszadók még elsöprő többségben a szexre voksoltak a facebookozás helyett, de idén már alaposan megnőtt az inkább a közösségi médiát választók aránya. Most a megkérdezettek bő 30 százaléka válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8 százalék helyett. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy az idei kutatás korfája az idősebbek felé tendált.

A hirdetésekhez való viszonyunk szintén alaposan átalakult pár év alatt. Míg 2015-ben csak 48 százalék, most már a válaszadók kétharmada véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában. Korábban elég magas (39%-os) volt azok aránya is, akik szerint nem volt vészes a "reklámterhelés", ám most már csak minden negyedik válaszadó véli így - és csak tizedüket nem zavarja egyáltalán a sok hirdetés.

Közösség & HR

Le kell-e mondani a távmunkázóknak a céges karrierről?

Ha valaki nem szeretne élete végéig a céges hierarchia alján maradni, nehéz helyzetben lesz, ha a távmunkát választja – vélik egyes szervezetfejlesztési szakértők.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.