A visszalépésről a Getronics január 18-án értesítette a tenderben közreműködő állami szerveket, annak okaira pedig az MTI-nek eljuttatott közleményében utalt a cég. Állítása szerint a piacon eddig nem tapasztalt mértékű és formájú nyomásgyakorlás következtében áll elő olyan bizonytalan üzleti és jogi helyzet, amelynek tisztázásáig nem áll módjában a szerződést aláírni és a teljesítést megkezdeni.

Jogi lépést fontolgat a Getronics ■ Az egyik meghatározó beszállítójának a norvég Q-Free ASA-nak a visszalépésével kapcsolatban pedig az alábbi tájékoztatást adta: „Információink szerint az egyik versenytársunk az elmúlt időszakban szinte az összes, a projektben részt vevő alvállalkozó partnerünket megkereste, és nyomást gyakorolt rájuk, hogy lépjenek vissza.” A Getronics Magyarország Kft. a közleményében arra is utal, hogy a cég  vizsgálja a szükséges jogi lépések megtételét.

A kormányszóvivő viszont nem aggódik. Giró-Szász András szerint ez olyan részletkérdés, amelyet a szaktárca állítása alapján át lehet hidalni, és „ami érdemben nem lesz befolyással arra, hogy az elektronikus útdíj beinduljon Magyarországon 2013-ban" – fogalmazott a kormányszóvivő ma reggel a Kossuth Rádióban.

Váratlan fordulatok ■ A múlt év szeptemberében írták ki a közbeszerzést gyorsított eljárással a megtett úttal arányos e-útdíj rendszer kiépítésére, amin a legalacsonyabb árajánlattal a Getronics Kft. nyert. A cég 34,89 milliárd forintos áron vállalta a feladat elvégzését. Az érvényes ajánlatok között volt még a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Systems ajánlata is, ami ennél nagyjából 20 milliárd forinttal volt magasabb. Az állam egy kormányhatározatban mintegy 40 milliárd forintban határozta meg a projekt keretösszegét, és már 2013-ban 75 milliárd forintos bevételt remélt a rendszer bevezetéséből.

Az eredményhirdetés után, a szerződéskötés előtt jöttek a bonyodalmak. A T-Systems be akart tekinteni a nyertes dokumentumaiba, hogy meggyőződjön arról, hogy tényleg a kiírásnak megfelelő feltételekkel vállalta el a Getronics a feladatot. Erre ugyan nem kapott lehetőséget, de a lépés csúszást eredményezett a szerződés aláírásában. 
Időközben újabb bonyodalomként a nyertes már említett meghatározó norvégiai technológiai beszállítója, amely a megfelelő referenciát is biztosította a tenderen induláshoz, elállt a magyarországi üzlettől.

A pályáztatásért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban azonban még reménykedtek, hogy a január 15-ig meghosszabbított határidőre mégis valahogy megszülethet a szerződés. Nem így lett, jött B-terv: újabb egy hónapos hosszabbítás.

Kérdőjelek a folytatásban ■ Már akkor is sokan csodálkoztak: reménykedhet vajon a kiíró abban, hogy a norvégok mégis meggondolják magukat? Vagy születik egy rendelettervezet, ami a beszállító(k) utólagos módosítását is lehetővé tenné? A Getronics erre a nehéz dilemmára maga adott választ a visszalépésével.

A folytatás e tekintetben már kérdőjeles, mert ugyan ott van még a T-Systems érvényes ajánlata, de az nem léphet automatikusan az előbbi helyébe, mert utóbbi cég árajánlata meghaladja a kormányzat beruházási előirányzatát.

Maradna az új tender kiírása, de több mint kétséges az eredeti ütemterv, a július 1-jei indulás, amelyet már a korábbi kiírással is igen feszítettnek tartottak a pályázók. Ha új közbeszerzést kell kiírni, még gyorsított eljárással is több hónapot vesz igénybe, vagyis a költségvetés már nehezen számolhat az idénre betervezett 75 milliárd forintos bevétellel. Ráadásul kérdéses lesz-e más olyan pályázó, amely 40 milliárd forint alatt vállalná a projektet, vagy a kormány kármentésként emeli a tétet, hogy mielőbb elkészülhessen a rendszer, és minél előbb több jöjjön be a réven, mint amit elveszít a vámon?

Halasztott társtender ■ Az e-útdíj ügyének az állása egy másik tendert is parkolópályára tett. Ma lett volna ugyanis az első tárgyalás azon a pályázaton, amelyen eldől, ki szállíthatja az e-útdíj rendszerben használandó fedélzeti egységek közötti kommunikációhoz a rendszert. Ezt, valamint az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek kommunikációját a kormány eredetileg az állami mobilcégnek szánta. Mivel azonban az a projekt is megállt, a fedélzet egységek kommunikációját biztosító rendszer tenderére végöl a három meglévő mobilszolgáltatót hívták meg.

Ha már az állami mobilszolgáltatónál tartunk, nincs túl nagy szerencséje az elmúlt egy-két évben a központi döntéshozóknak. Épp az e-útdíj pályázat meghirdetésének a hónapjában, szeptemberben feneklett meg a legutóbbi frekvencia tender, amely a már említett állami mobilszolgáltatóval növelné a hazai operátorok számát. A piac már működő szereplői élükön a Magyar Telekommal megtámadták a döntést, fellebbezésük nyomán a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciaárverésen hozott határozatait.
Az ügyben a Kúria hoz végső döntést, a tervek szerint február 26-án.

Egyelőre MPVI Mobil Zrt. munkanéven viszont időközben megalakult az állami mobilcég. (A tulajdonosok között az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. 10 százalék, a Magyar Villamos Művek Zrt. 45 százalék, az MFB Invest Zrt. pedig szintén 45 százalék tulajdonrészt birtokol.) A felső vezetés bemutatta terveit a sajtónak, szerződtettek szakembereket, köztük több olyant is, aki korábban a Magyar Telekom irányítói közé tartozott.

Mi lesz az állami mobilcéggel?  A törvényszéki döntés után aztán hamar parkoló pályára került a cég. A menedszment azonban egyebek mellett kidolgoztak egy tervet, mely szerint ha másként nem megy, virtuális szolgáltatóként is elindulhatna az állami mobiltársaság. Információink szerint ez az elképzelés nem nyerte el a tulajdonosok tetszését, és ezért nyújtották be a közelmúltban lemondásukat a felső vezetők: Schmidt Pál vezérigazgató és Kalmár István elnök. A tulajdonosi közgyűlés a múlt pénteken fogadta el a két vezető lemondását. A két szakember távozása következtésben megüresedett igazgatósági helyekre Bíró Viktort (MVM Net Zrt.) és Imre Tamást (Magyar Posta Zrt.) választotta a közgyűlés.

Hogy mi lesz a Kúria döntése után? A Bitport által megkérdezett szakértők szerint mégiscsak a legéletszerűbb szcenárió lehet a virtuális szolgáltatás. Kérdés, hogy mennyiért bérelhetik a hálózatot a már piacon lévő szereplőktől. Az állami cégnek ugyanis üzleti alapon kell megállapodnia azokkal a szolgáltatókkal, amelyek bevételét az elmúlt két évben háromféle különadóval is terhelte az állam.