Ambiciózus tervet jelentett be a Samsung Electronics: 2027-ig több mint háromszorosára akarja növelni gyártási kapacitását a fejlett félvezetők területén. Ez a kapacitásnövelés az 1,4 nanométeres gyártási technológiával készülő csipeket is érinti. A dél-koreai vállalat nagyobb részesedést szeretne szerezni olyan területeken, mint a HPC (high performance computing), a mesterséges intelligencia, az 5G-s (sőt 6G-s!) kommunikáció vagy az autóipar.
Mint a Nikkei megjegyzi, az 1,4 nm-es gyártástechnológia hangsúlyozása a Samsung részéről azért is fontos, mert jelzi egy gyártó technológiai képességeit is. A bejelentés szerint ezt a fejlett gyártástechnológiát 2027-ig mindenképpen szeretnék bevezetni.
A terv megvalósítása egyébként már elkezdődött: az USA-ban, Texas államban épül a vállalat egy új gyártóüzeme, de hamarosan megkezdik egy másik amerikai (Austin) és három dél-koreai létesítmény bővítését is.
Mint a félvezetőgyártási üzletágat irányító Choi Si-young kifejtette a héten rendezett Samsung Foundry Forumon, a cég stratégiájának egyszerre kulcseleme a technológiafejlesztés (1,4 nm-es technológia), az alkalmazásspecifikus csipek gyártása (pl. HPC, MI), valamint a stabil ellátás biztosítása a gyártási kapacitás növelésével.
Ellensúlyozni akarják a visszaesést
A japán üzleti lap szerint a bejelentés hátterében az áll, hogy a Samsung részesedése csökkent a félvezetőipari bérgyártásban. Míg az év első három hónapjában az ügyfelek specifikációi alapján gyártott csipek 15 százaléka készült a Samsung valamelyik egységében, a második negyedévben már csak 13 százaléka. A TSMC ugyanezen időszak alatt 54-ről 56 százalékra növelte a részesedését. A Counterpoint Research szerint ez a hatalmas részesedés annak is köszönhető, hogy a vállalat gyártja az összes kulcsfontosságú okostelefon-csipkészlet 70 százalékát, emellett fokozatosan növeli részesedését a speciális csipek terén is (MI, GPU, SoC stb.).
A legnagyobb szereplők komoly versenyt futnak. A Samsung azt már korábban is bejelentette, hogy legkésőbb 2025-ig szeretne eljutni a 2 nm-es gyártásig, amire válaszul a TSMC szintén ezt a céldátumot tűzte ki. Az Intel még ambiciózusabb: 2024-re már le akar menni 1,8 nm-re. Közben államközi kutatások is folynak (pl. Japán és az USA közös fejlesztési projektje) a csíkszélesség csökkentéséért.
A Nomura Securities egy elemzője azt mondta a Nikkeinek, hogy a Samsungnak ebben a versenyben jók a kilátásai: vannak erőforrásai és tőkéje – és nem utolsósorban tudása, hiszen rendelkezik a fejlett csipgyártáshoz szükséges szilárd technológiai alapokkal. Így jó eséllyel meg is tudja győzni az ügyfeleit, hogy a Samsunggal partnerségben valósítsák meg például az MI-vel vagy a HPC-vel kapcsolatos fejlesztéseiket.
A Samsung piacfoglalásának azonban vannak akadályai is az elemzők szerint. Egyrészt ugyanazzal a problémával küzd, amivel az Intel: ha egy cég csipfejlesztő és bárgyártó is egyszerre, sok szegmensben saját ügyfeleinek a versenytársa lesz. Emellett termelési rugalmassága is kisebb, mint a TSMC-é, mert a Samsung nem csupán félvezetőket gyárt, hanem egyben a világ egyik egyik legnagyobb elektronikaieszköz-gyártója is, amely maga gyártja a termékekhez szükséges félvezetőket (legalábbis egy részét). Ezzel szemben a TSMC-nek csak egy dologgal kell foglalkoznia: hogy kielégítse az ügyfelek megrendeléseit.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak