Bár közismert dolog, hogy a kis, gyorsan változó óceáni áramlatok változó mintázatai is jelentős hatással vannak a Föld éghajlatára és időjárására, pontos viselkedésük feltárása a mai napig nagy kihívást jelent. A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói azonban kifejlesztettek egy olyan MI-alapú eszközt, amely olyan részletességgel lehet képes feltérképezni az áramlatokat az óceán nagy területein, ami korábban nem volt lehetséges. Néhány nappal ezelőtt közölt munkájukban egy olyan neurális hálózatot mutatnak be, ami a CNET riportja alapján segíthet megérteni a hő, a szén, a tápanyagok vagy a szennyező anyagok mozgását az óceánon keresztül.

A GOFlow (Geostationary Ocean Flow) rendszert első körben szimulált óceáni áramlatok alapján képezték, majd egy meteorológiai műhold valós hőképeinek felhasználásával tanították be. A mesterséges intelligencia által vezérelt eszköz műholdképeket használ a felszíni hőmérséklet nyomon követésére, ami értelemszerűen változik az óceáni áramlatok hatására, a GOFlow pedig kikövetkezteti, hogy pontosan melyik áramlat okozza a változásokat. A kutatók azt találták, hogy eredményeik összhangban vannak a Golf-áramlat régiójában más hajók és műholdak által gyűjtött adatokkal, de sokkal részletesebb adatokat szolgáltatott az áramlatokról.

A nagy ötlet az információ újrahasznosítása

A kutatók szerint az ilyen mesterséges intelligenciával vezérelt megközelítések "nem a fizika helyettesítésére szolgálnak", inkább segítenek kibányászni azt a fizikai információt, ami már jelen van a műholdas megfigyelésekben, de eddig nehéz volt visszanyerni a hagyományos módszerekkel. Azt is megjegyzik, hogy eredményei ellenére a GOFlow rendszernek megvannak a maga korlátai, például a felhőzet eltakarhatja a műholdak elől az óceán felszínét. A jövőben ezért más műholdadatokat is be akarnak építeni a hiányosságoknak a pótlására, az általuk kifejlesztett programkódot pedig nyilvánosan elérhetővé teszik a további fejlesztések elősegítésének érdekében.

A GOFlow-t ugródeszkának tekintik a nagy távérzékelési adatkészletek rutinszerűbb, gépi tanulással kombinált felhasználásához, hiszen az óceáni áramlatok megismerésén túl a kormányok, a katonaság, a gazdálkodók vagy akár a biztosítótársaságok is ilyen adatokra támaszkodnak a döntéshozatal során. Vagyis a más célra szánt műholdadatok "újrahasznosításáról" van szó, a tudósok pedig a meglévő infrastruktúra és az MI, illetve a gépi tanuló technikák ötvözését termékeny talajnak nevezik a jövő tudományának szempontjából – nem véletlen, hogy hasonló eszközökön már a NASA, az Európai Űrügynökség és űripari magáncégek is dolgoznak.

Részletek a Nature Geoscience oldalán közölt cikkben »