A nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartásokat nevesítő kormányrendeletet a Magyar Közlöny 2011. március 22-i számában hirdették ki, amely alapján megkezdődhet az állam működése szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró nyilvántartások konszolidálása. A 23 nevesített állami nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozást a jövőben kizárólag államigazgatási szerv vagy 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság végezhet.

A nemzeti adatvagyon körébe a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik. Ennek részét képezik azok a jelenleg már elektronikusan vezetett nyilvántartások is, amelyek biztonságos, megbízható és hatékony működése az ország gazdasági és társadalmi rendje, valamint a közigazgatás zavartalan működése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.


Három központ ■ A kormányrendelet többek között állami adatfeldolgozót rendel a polgárok személyi adatait és lakcímét tartalmazó nyilvántartáshoz, a központi útiokmány- és szabálysértési nyilvántartásokhoz, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokhoz is. Az állam részéről adatfeldolgozói feladatokat elsősorban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH), a Kopint-Datorg Zrt. és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) végez majd.

Az Országgyűlés által 2010 decemberében elfogadott nemzeti adatvagyonról szóló törvény meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát és a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, kizárva a magáncégeket. A törvény ezen kívül módosította a Büntető Törvénykönyvet is, és bevezette az adatnyilvántartások hozzáférését akadályozó, vagy azt lehetetlenné tevőkkel szembeni büntetőjogi eljárás lehetőségét. A nemzeti adatvagyonról szóló törvény 2011. december 31-éig biztosít átmeneti időt arra, hogy a jelenlegi adatkezelők eleget tegyenek a benne foglaltaknak.