A következő hetekben sorozatszerűen mutatjuk be az IVSZ tagcégei közül azokat, akik számszerűsíthetően hasznos informatikai megoldásokat tudnak nyújtani a közigazgatás részére. Még mielőtt valaki szememre hányná egy korábbi cikkemben leírtakat, meg kell nyugtatnom a kedves olvasókat, hogy ennek a sorozatnak az elindítása nem mond ellent a kormányzat - korábban általam is üdvözölt - új beszerzési elveinek!

Ebben a bemutatkozó sorozatban egy szakma (jelen esetben az informatika) megmutatja, hogy képes valóban "hasznos" megoldásokat nyújtani a közigazgatás számára, ezek a megoldások készen vannak és a kormányzat rendelkezésére állnak. Ezek közül a közigazgatás illetékes tisztviselői természetesen majd csak azokra az alkalmazásokra fordítják figyelmüket, amelyek megfelelnek a kormányzati stratégiai elképzeléseknek (például Széll Kálmán Terv), és az adott időszak akcióterveiben felhasználhatók, vagy éppen az akciók tervezésében esetlegesen figyelembe vehetők.

Szó sincs tehát arról, hogy a szállítói lobbi szintjére terelnénk az informatika projektek elindítását. Már csak ezért sem, mert a cikksorozatban először a mikró és kisvállalkozások jelennek meg, akiknek nincs komoly lobbierejük, ők csak termékeik innovatív jellegével, rugalmasságukkal és működési hatékonyságuk folyamatos fejlesztésével tudnak piacon maradni.

A bemutatásra kiválasztott cégeknek tehát olyan termékeket vagy szolgáltatásokat (esetleg komplett megoldásokat) kell felmutatniuk, ahol a haszon várható megjelenése egyértelműen megállapítható és számszerűen tervezhető a beszerzést elindító intézmény számára.

Költségek és haszon ■ A cégek bemutatása során minden olyan információt igyekszünk megjeleníteni, mely fontos lehet a közigazgatási szereplő oldalán. Ennek megfelelően a cég tulajdonosi hátterét és élettörténetét csak röviden mutatjuk be, inkább az általa biztosított megoldásokat és az igénybe vehető kapacitásait ismertetjük. Kiemelten foglalkozunk a bemutatott megoldások megtérülés-elemzésével, melyen belül – a TCO elvek szerint – bemutatjuk az összes tulajdonosi oldalon megjelenő költséget, és ezzel szembeállítjuk a hasznot, ami megjelenik a felhasználó vagy a tulajdonos oldalán.

Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos esetekben a rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó helyen vagy személyeknél jelenik meg a haszon (például egy központi egészségügyi rendszer esetén), de ez esetben is törekedni fogunk a haszon speciális típusának megnevezése mellett a kalkulálási módjának bemutatására is.

A haszon értelmezésénél viszonylag ritka a bevételnövekedés, bár egy adóbehajtást vagy bírságkivetést támogató informatikai rendszer esetében ez is számszerűsíthető. Általában azonban az informatika a költségek csökkenésével hozhat hasznot, és ezen belül többféle típust is számításba kell venni, például:

■ közvetlen költségmegtakarítás (például papírköltség, bérköltség, energiaköltség stb.)
■ az ügyintézés sebességének növelésével megjelenő munkaidő-nyereség az ügyintéző és az ügyfél oldalán egyaránt
■ valószínűsíthető mértékű elkerült kár értéke (pl. biztonsági megoldások esetén)
■ hatékonyságnövekedésből adódó előnyök haszna (pl. rendőrségi rendszer esetén a bűnözés csökkenéséből eredő konkrét költségcsökkenés)

A következő hetekben megjelenő cikkekben tehát olyan megoldások szerepelnek majd, ahol a o-szamitas-szallitoi-oldal-bojta">3 éves CBA számítás egyértelműen pozitív egyenleget mutat, tehát 2-3 éves időszakon belül számítva, társadalmi szinten nem kiadást, hanem bevételt eredményeznek - magyarul hasznot hoznak!


Jó példák ■ Az informatikai szakma hozzászólásai mellett várjuk a közigazgatási oldalról is mindazok jelentkezését, akik felhasználóként már most is ilyen rendszereket működtetnek, akár vásárolt, akár saját fejlesztésű megoldásról is van szó. Ezeket a sikeres mintákat megjelenítjük a Gordius közigazgatási szakértői portálon is.

Elindítjuk tehát ezt a sorozatot annak reményében, hogy az itt megjelenített megoldások utat és példát mutatnak a közigazgatási informatikai piac szereplői számára, sőt a közeljövőben ezek közül néhány termék vagy szolgáltatás beépülhet majd a stratégiákban meghatározott helyre, és így ezek a kisebb cégek is - a árbevételük növelése mellett – jelentős részt vállalhatnak a közjó szolgálatában, a Magyary Zoltán Programban célként megjelölt "jó állam" felépítésében.