A Magyar Közlöny március 25-én megjelent száma közli azt a rövid kormányrendeletet, amely sokak számára talán meglepő fordulatot hozott az e-útdíjként elhíresült állami projekt történetében. A kormányrendelet szerint ugyanis nemzetbiztonsági kockázatai vannak. A kormányhatározat lezárta azt a folyamatot, amely január végén, Orbán Viktor vásárosnaményi bejelentésével kezdődött, majd pedig március elején a az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának határozatával folytatódott.

A rendelet a 2011. októberi, a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) kormányrendelet azon passzusára hivatkozik, mely szerint „A közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni a különösen érzékeny beszerzésekre, valamint a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzésekre. Az ilyen tárgyú beszerzésekre az e rendelet által meghatározott nemzeti beszerzési eljárás szabályait kell alkalmazni.”

Ettől minden megoldódik? ■ Kétségtelen, hogy a Orbán Viktor már január végén, a vásárosnaményi kihelyezett kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, "a kormány, illetve az állami szervek nem a közbeszerzési útvonalon haladva, saját hatáskörben megvalósítják a használatarányos útdíj bevezetését Magyarországon." Utána még sokan ezt másként magyarázták.

Aztán a kormány tervezete, és március elején a honvédelmi és rendészeti bizottsági bizottsági arról hozott döntése mindent megmagyarázott – és fel is felkavarta a kedélyeket. Az ellenzéki politikai pártok az eljárás titkosságát bírálták, mondván a kormány így gyakorlatilag ellenőrizetlenül dönt több mint 40 milliárd költségvetési forintról.

A projekttel több céget is hírbe hoztak, ám egyelőre csak a NISZ koordináló szerepe tűnik a biztosnak.